Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

2. füzet - Szabó Tamás: Makrozoobentosz vizsgálatok a Tiszán

Makrozoobeniosz vizsgálatok a Tiszán 167 о Irt 1. ábra. Makrozoobentosz egyedsűrűségek a Tiszán Fig. 1. Macrozoobentos densities along River Tisza Bild 1. Individuen-Dichten des Makrobenthos an der Theiß Fig. 1. La repartition de la densité des especes des macrozoobenthos Рис. И. Плотность популяции макрозообентоса на р. Тиса len is) kiülepedése révén megnő a vízbe jutó fénymennyiség, - a szennyvízbírság hígitási szorzói által is támogatva a folyóba jutott növényi tápanyagok bázisán, elegendő idő birtokában, mechanikai stressztől mentesen gazdag (esetenként túlburjánzó) fíto-, zoo- és bakterioplankton állományok fejlődnek ki. Az elpusztuló planktonikus lények kiülepedő maradványai is gyarapítják az üledék szervesanyagát. (A felgyűlő szervesanyagok a vízzel kapcsolatban maradnak, oxigént vonnak el, eutrofizálódást okozó növényi tápanyagokat adnak át a vízbe.) 3. 5. Javaslatok a vízminőség-szabályozás javítására A 80-as évek eleje óta tartós csapadékhiányos évek voltak a jellemzők. Egyes előrejelzések (pl. Worldwatch Institute 1988) szerint még további melegedés és szárazság várható. Az eddigiek alapján a vízminőség-védelemnek fel kell készülnie a megszokottnál kisebb vízhozamokra, a víztározási igény növekedésére. A 3/1984-es rendelet nagyobb szennyezőanyag-terhelést enged meg a folyókon,