Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

102 P. Royet és Gresz I. 1984 végén a szivárgó vízszállítása állandósult. A vízszintváltozás nem egyértelmű, mivel a tározó vízszintje a vizsgált időszakban csak 2,5 m-rel volt alacsonyabb a legnagyobb üzemi vízszintnél. A vízszintes szivárgó (2. ábra) vízhozama jelentős (0,01 m

3 s

_

1 nagyságrendű) és az 1979-ben végzett első mérés óta alig változott. A mérések pontatlansága lehetetlenné teszi az esetleges változás kimutatását. 1. 2. A pórusvíz nyomásának mérése Hét darab pórusvíz nyomásmérőt telepítettek a gátba, három különböző szelvényben. Öt cella a fő-, kettő a mellékgátban helyezkedik el, a felvízi töltéstestben. Az alsó részen lévő cellák inkább agyagos közegben vannak. A mérések alapján a pórusvíznyomás növekedése figyelhető meg az első feltöltés idején és az ezt követő hónapokban. A nyomás egy év múlva a gát felvízi részében normális piezometrikus szintnek megfelelő értéket ért el, bár az kissé magas a szivárgó mellett. A második év végén újabb rendellenes emelkedés jelentkezett a gát félmagasságában, a szivárgó felvízi oldalán lévő cellákban. A harmadik év végére a mérések teljesen értékelhetetlenné váltak a mérőberendezés hibája miatt, ugyanis a légtelenítő nyílás eltömődött (3. ábra). ^NGF Pórusviznyomás értékei 440 436 436 434 426 78.09.29. 79.01.07 79.04.17 79.0726. 79.11.03 . 60.02.11. 80.05.21. 80.08.29. 80.12.07 81.03.17. 81.06.25 . 81.10.03. {idő) 3. ábra. A pórusvíznyomás értékei 1. 3. Geodéziai mérések A mérőhálózat alapja öt pillér, melyek a műtárgy alvízi oldalán a folyóparton vannak. A vizsgálat során 16 pont mozgását mérik. A pontjelek a gátkoronán (Al, A2, A3), az alvízi rézsű felső részén (B1-B7), a padkán (C1-C4) és az alvízi rézsű lábánál (Dl, D2) találhatók.