Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Bratán Mária-Hajós Béla: A Duna Tolna megyei mellékág/holtág-rendszere

A Duna Tolna megyei mellékág/holtág-rendszere 85 A doromlási szivattyútelep vízpótlási célú felhasználásához viszont, a Tolnai-Duna szennyezett vizének kizárásához és átöblítéséhez, a Bartal-zsilip alatt egy újabb zsilippel el kellene zárni a Tolnai-Dunát. A jelentős pénzügyi beruházáson túl kérdéses, hogy a szivattyútelep üzemeltetési költségeit az érdekeltek milyen mértékben tudják átvállalni. A vízpótlás megoldásával egyidejűleg fontos a vízminőség megóvása érdekében a külső és belső terhelések csökkentése, illetőleg kizárása. A külső terhelések csökkentése érdekében be kell fejezni az üdülőterület csatornázását, a Paks-Faddi-főcsatorna torkolati szakaszán hordalékfogó élőülepítő rendszert kell kialakítani. Rendezni kell a koncentrált szennyező források helyzetét és szorgalmazni kell a talajvédő, tápanyag-takarékos művelési módot. A belső terhelés csökkentésére tovább kell folytatni az iszapkotrásokat, immár a nemzetközi evezős pálya szempontjainak megfelelően. A kotrásokat a holtág felső felére irányítva az üdülés által igénybevett szakaszok védelmét iszapcsapdákkal lehet biztosítani. A kultúrált vízhasználatok biztosítása érdekében a rongált partszakaszokat helyre kell állítani és további strandolási helyeket kell kiépíteni, természetesen az érdekeltek pénzügyi korlátai figyelembevételével. A holtágak egyértelműen a sport és az üdülés szolgálatába kell állítani, kizárva minden más hasznosítást. 5.2.2. A Tolnai-Duna jövőjét tekintve a lehetőségek mérlegelése alapján kell dönteni abban a vonatkozásban, hogy a jelenlegi hasznosítási szerkezet változatlan fejlesztése a cél, vagy új fejlesztési elképzeléseket kell beilleszteni az üzemrendbe. Szándékosan használtuk az üzemrend kifejezést, miután a vízterület jelenlegi állapota miatt az egyes használati igények között erős ellenérdekek jelentkeznek, amelyek csak gondos szabályozással oldhatók fel. A Tolnai-Duna vize a Rosmaycr-tó kivételével többcélú vízhasználatra alkalmas, illetőleg alkalmassá tehető. Tolna város szennyvizeit hosszabb ideig a Rosmayer-tőba vezették. Ezt a Dunaszakaszt legcélszerűbb feladni, kiszárítani, vagy feltölteni a közeli holtágakból kikotort iszappal. A területet tehát mint vízfelületet fel kell adni és a feltöltés után mezőgazdasági termelésre alkalmassá tenni. A hasznosítás előtt talajvizsgálatokat kell végezni a várhatóan magas sótartalom miatt. A Tolnai-Duna másik ágának, a Lehőci-Duna (2. ábra) medrében - természetes feltöltődés következtében - rendkívül kedvezőtlen az iszap-víz arány, ami az eutrofizációs folyamatok, ezen belül is a legkedvezőtlenebb kékalgás vízvirágzások előidézője. A feliszapolódás jelenlegi mértéke a halászat fejlesztési lehetőségeit behatárolja. Az intenzív táplálásra alapozott tartás-technológiát a déli részre kell korlátozni, ahol a fejlesztést csak a meder mélyítésével, rendezésével és halágyak kialakításával lehet elképzelni. Az északi részen a vízminőség további romlásának megakadályozása érdekében is - csak a természetes vizekre jellemző extenzív halászattal szabad számolni.