Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Bratán Mária-Hajós Béla: A Duna Tolna megyei mellékág/holtág-rendszere

84 Bratán M. és Hajós В. - Biztosítani kell a holtágak rendszeres vízpótlását és a használati vízszintek állandósítását. A vízminőség további romlása már a parti szűrésű vízbázis minőségét is ronthatja. - A lezárt mellékágakból a belső terhelés csökkentése, javítása és a friss víz akadálytalan továbbvezetése érdekében - elsősorban a szennyvíz-bevezetés eredményeként képződött - a káros feliszapolódásokat el kell távolítani. A kotrások mértékét a hasznosítási követelmények és az ökológiai érdekek szabják meg, amelyek ütközése esetén az utóbbi szempontokat kell előtérbe helyezni. - Az egyes holtágakon belül vizsgálni kell a használati igényeket, érdekeltségi viszonyokat. Ezek egyeztetésével lehet és kell a kiviteli és az üzemelési kérdések legcélszerűbb megoldásait megtalálni. Az általános feladatkitűzéseken túl, tekintettel a térség ökológiai értékeire, nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy a beavatkozásokat széleskörű vizsgálatokkal és ökológiai tanulmányokkal kell megalapozni. 5.2. Fejlesztési feladatok 5.2.1. A Faddi-Duna fejlesztésére a növekvő igényeknek megfelelően, az első fejlesztési terv 1973-ban született, amelyeket 1982 és 1984-ben korszerűsítettek (Bratán 1987). A vízgazdálkodási tervek egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy a Faddi-Duna vízháztartása jól kézben tartható legyen. Napjainkban az 1983. évi vízszintszabályozási utasítás van érvényben, azonban leszögezhető, hogy a Paks-Faddi-főcsatorna természetes hozzáfolyása és a talajvíztáplálás nem biztosítja az elképzelt vízszintek között szabályozást, így az csak vízpótlás segítségével lehetséges. Vízpótlásra jelenlegi ismereteink szerint három megoldás lehetséges: - A Faddi-Duna dunai kiágazási szelvényében épült szivornya (2. ábra) üzembehelyezése. Az alkalmazás lehetőségeit, amely a dunai vízállások függvénye, erősen korlátozza a Duna vízminőségi állapota. A helyi KÖJÁL a művet az utóbbi években a Duna bakteriális szennyezettsége miatt nem engedte üzembehelyezni. - A gravitációs lehetőségek felhasználásával a paksi atomerőmű hűtővizének átvezetése a Paks-Faddi-főcsatornába, majd a Faddi-Dunába. A megoldástól egyrészt az érintett térség lakossága idegenkedik, másrészt a kiépítéshez szükséges pénzösszeg nem áll rendelkezésre. - Az öntözési célokat szolgáló doromlási szivattyútelep (2. ábra) segítségével rendszeres vízátemelés a Tolnai-Dunába, és a Bartal-zsilip felhasználásával a FaddiDuna alulról feltölthető. A Tolnai-Duna felső szakaszán található nádas szakaszok szűrő hatásának köszönhetően ez a módszer adhatja a dunai vízminőségi viszonyokat tekintve a legbiztonságosabb megoldást (BME 1990).