Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
1. füzet - Pálfai Imre: Feladatok a Tisza Csongrád megyei szakaszán
Fe iada lok a Tisza Csongrád megyei szakaszán 65 gorú vízminőségi követelményeket nagyon nehéz lenne teljesíteni, és a tisztított felszíni víz még akkor sem érné el a felszín alatti vizek sokkal jobb minőségét. 2.2. Ipari vízellátás A Tisza vízkészletének ipari célokra történő igénybevétele minimális Csongrád megyében. Közvetlenül a folyóra telepített ipari vízkivételi műve egyedül csak az újszegedi kendergyárnak van, miután a szalámigyár hasonló létesítményét néhány éve megszüntették. Néhány Hódmezővásárhely környéki ipari üzem az itteni öntözőrendszerek révén a Tisza vizét használja fel kenderáztatásra és egyéb ipari célra. A Tisza Csongrád megyei szakaszát terhelő évi ipari vízfelhasználás alig haladja meg a 2 millió m -t. Ugyanakkor a megyében ipari célra felhasznált felszín alatti víz mintegy 20 millió m /év. A fölmérések szerint a szegedi és a hódmezővásárhelyi iparkörzetben évi 4-5 millió m 3 meglévő ipari vízigényt lehetne felszíni, azaz Tisza-vízből kielégíteni, s ezzel értékes felszín alatti vizet fölszabadítani ivóvízellátási célra. Ehhez természetesen kettős vízellátó rendszer és egyéb műszaki átalakítások is szükségesek. 2.3. Mezőgazdasági vízhasznosítás A mezőgazdasági vízhasznosítás számára a Tisza Csongrád megyei szakasza kedvező lehetőséget nyújt, mert az öntözés és a halastavi gazdálkodás nagy vízigényei biztonsággal kielégíthetők, és a víz minősége is alkalmas ilyen célokra. Egyetlen hátrány a Tisza medrének mély beágyazottsága, ebből eredően a kisvizek alacsonyszintje, ami miatt a vízkiemelés jelentős energia-felhasználással jár. A folyami halászatot is a mezőgazdasági vízhasznosításhoz sorolhatjuk. A Tisza természetes halállománya figyelemre méltó, bár jóval kisebb, mint hajdan, ezért a folyami halászat vesztett korábbi jelentőségéből. Csongrád megyének a Tisza menti területei hazánk legaszályosabb körzetéhez tartoznak, tehát itt az öntözésre nagy szükség van. Az öntözésre berendezett, s a Tisza vizével ellátott területek nagysága 1990-ben közel 200 km 2-et tett ki. A halastavak területe 34 km 2. A vízellátás alapját a Tisza jobb partján a vidreéri, a csanyteleki, a levelény-percsorai, az algyő-gyálai, a bal parton a kurcai és a hódmezővásárhelyi öntözőrendszerek, továbbá elszórtan néhány kisebb rendszer vízkivételi- és vízszétosztó létesítményei teremtik meg. A Csongrád megyei Tisza-szakaszon egyidejűleg kivett legnagyobb vízhozam a száraz években összességében mintegy 15 m s" 1. Az évi vízfelhasználás 30-80 millió т я között ingadozik (5. ábra). A Tisza vízkészletének nagyobb arányú mezőgazdasági hasznosítására egyrészt a meglévő öntözőrendszerek kapacitásának bővítésével és a Tiszától távolabbi területekre történő kiterjesztésével, másrészt új rendszerek létesítésével nyílik mód. Új rendszer kialakítása elsősorban 14ártély-Székkutas térségében indokolt, ahol a gazdaságok mintegy 80 km"-nyi terület öntözését igénylik. Itt néhány km 2-es halastó kialakítására is megfelelő adottságok vannak. E rendszer vízellátását célszerű összekapcsolni a Mártélyi-Holt-Tisza vízfrissítésével.
