Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Pálfai Imre: Feladatok a Tisza Csongrád megyei szakaszán

64 I'dlfai Imre 1.3. Természetvédelem és tájvédelem A Tisza védelme szélesebb értelemben magában foglalja a folyó hullámterének és az ottani élővilágnak a védelmét is. E tekintetben kitüntetett helyet foglalnak el a természetvédelmi és tájvédelmi területek, így Csongrád megye esetében a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet és a Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A több mint 200 km kiterjedésű Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet mozaikszerű kialakítású, Csongrádtól Algyőig számos hullámtéri és mentett oldali területe van. A hullámtéri részek összesen 13,24 km

2-et tesznek ki. Igen ritka és értékes madárvilága miatt a Sasér és a Labodár érdemel különleges figyelmet. A természetvédelem vízgazdálkodási eszközökkel való segítésének szép példája volt a közelmúltban a saséri Tisza-kanyar rendezése, mellyel megakadályozták az értékes természetvédelmi terület fokozatos erodálódását. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet 22,6 km kiterjedésű, olyan összefüggő területeket tartalmaz, amelyek a folyószabályozás nyomán kialakult hullámtéri tájat őrzik. Északi részén a Mártélyi-Holt-Tisza és az Anyás sziget elsősorban üdülési célokat, déli részén a Körtvélyesi-Holt-Tisza és környéke természetvédelmi célokat szolgál, míg a köztük elhelyezkedő rész a fokozatos átmenetet teremti meg. A mártélyi holtágat jó volna bekapcsolni az öntővíz-ellátási útvonalba, így az öntözési idényben állandó vízforgalma volna, de mindenekelőtt a környezetében keletkező szennyvizek megfelelő tisztítása és elhelyezése oldandó meg. A körtvélyesi holtágba kívülről jutó szennyezett vizeket célszerű volna más irányba elvezetni, s mivel a holtág fontos ívóhely, korlátozni kellene a horgászatot. A tájvédelmi körzetekben az erdőgazdálkodást, a mezőgazdasági és a vízgazdálkodási tevékenységet, valamint az üdülési igényeket ökológiai alapon kell összehangolni, s az érdekelteknek az eddigieknél szorosabban együtt kellene működni. Kerülni kell minden olyan fejlesztést, ami tájidegen elemekkel terhelné a körzetet. Nem szabad a homogenizálás felé törekedni, hanem meg kell őrizni a területre jellemző mozaikszerűséget, fönntartva az élőhelyek egymás közötti kapcsolatát. A tájvédelmi körzeteken kívüli hullámtéri területek is jelentős és sajátos természeti és táji értékekkel rendelkeznek (főleg az itteni galériaerdők révén), amelyek megőrzése - az előzőekre érvényesnél lazább előírások szerint - ugyancsak kívánatos volna. Ezt a gazdálkodással és egyéb érdekekkel össze kell hangolni. 2. Л Tisza Csongrád megyei szakaszának hasznosítása 2.1. Lakossági vízellátás Lakossági vízellátás céljára a Tiszát Csongrád megyében nem veszik igénybe. A vízellátást teljes egészében a felszín alatti vizekből oldják meg. Jelenleg Algyő térségében kutatások folynak a Tisza menti parti szűrésű vízkészlet mennyiségének és minőségének meghatározására. A kezdeti kutatási eredmények sem a termelhető parti szűrésű víz mennyisége, sem pedig minősége szempontjából nem kedvezőek. A Tisza vizének közvetlen felszíni vízkivétel útján történő kitermelése ivóvízellátás céljára - bár voltak erre vonatkozó távlati tervek - nem ajánlható, mert a szi-