Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Pálfai Imre: Feladatok a Tisza Csongrád megyei szakaszán

Feiadalok a Tisza Csongrád megyei szakaszán 63 amil az is érzékeltet, hogy Szegednél évente - sokévi átlagban - 25 milliárd m

3 víz folyik át. Említésre méltó, hogy az algyői olajmezőn folytatott nagyarányú ipari tevékenység ellenére, ebből a térségből olajszennyeződés nem érte a Tiszát. A Csongrád megyei Tisza-szakasz vízminőségét természetesen nemcsak az itt bekerülő szennyvizek, hanem a felsőbb szakaszok és a mellékfolyók szennyezettsége is befolyásolja. A közvetlenül Csongrád megye feletti Tisza-szakaszt főként Szolnok város tisztítatlan, vagy csak kevéssé tisztított kommunális és ipari szennyvizei, valamint több Szolnok megyei ipari üzem szennyvize terheli. A mellékfolyók közül a Maros már említett vízminőségrontó hatása emelhető ki. Megállapítható, hogy a vízminőségi helyzetet egyrészt Csongrád megyén belüli, másrészt megyén kívüli, sőt országhatáron túli intézkedésekkel lehet javítani. Megyén belül a szegedi szennyvíztisztító megépítését régóta tervezik, de ennek beruházási és üzemeltetési költségei oly tetemesek lennének, hogy a megvalósítás csak több lépcsőben, fokozatosan és nemzetközi vonatkozások figyelembevételével ajánlható. A megoldást előrehozhatja a kedvező ajánlatokkal jelentkező külföldi tőke. A többi Csongrád megyei településnél a szennyvíztisztítási hatásfok növelése útján csökkenthető a folyó szennyvízterhelése. A Dongéri-főcsatornán érkező szennyvizek kiiktatása érdekében a kecskeméti szennyvizek teljes mennyiségének elöntözését és a kiskunfélcgyháziak jobb megtisztítását kell szorgalmazni. A Szolnok megyei szennyvizek hatékonyabb tisztítása is jótékony hatással lenne a Csongrád megyei szakaszra. A Körösökről általában kevés szennyezőanyag érkezik a Tiszába, de időnként a békalencse „invázió" és a külföldi eredetű ipari szennyezések elérik a Tiszát is. Ezek keletkezését a helyszínen kellene megakadályozni, akárcsak a Maros esetében, mely a legtöbb szennyezőanyagot szállítja a Tiszába. A nemzetközi vízügyi tárgyalásokon az ilyen irányú erőfeszítések sikerre vitele Csongrád megyének is elsőrangú érdeke. Ezen túlmenően indokolt és szükséges lenne az egész. Tisza-völgyre egy átfogó vízminőség-védelmi program kidolgozása. A Tisza menti lezárt Tisza-medrek (holtágak) vizének minősége az élő Tiszáénál rendszerint kedvezőtlenebb. A hullámtérben elhelyezkedő ágrendszerek (Osztorai-, Mártélyi- és Körtvélyesi-Holt-Tisza) esetében az évenkénti átöblítés lehetséges, de az árhullám száraz években nem következik be, tehát ilyenkor a holtágak nem kapnak vízfrissítést. Intézményes vízellátásuk sincs megoldva. A mentett területen található holtágak (Mámai-, Serházzugi-, Atkái-, Nagyfai- és Gyálai-Holt-Tisza) helyzete még rosszabb, mert ezeket egyrészt a Tisza nem öblítheti át, másrészt ezek szennyezőanyaggal jobban terheltek (lakott vagy ipari területek, üdülők). Vízpótlásra (az árvízvédelmi zsilipen keresztüli feltöltésre) - kedvező tiszai vízállás mellett - az Atkái- és a Gyálai-Holt-Tiszán van lehetőség. Ezek közül a Mártélyi-Holt-Tisza integrált vízminősége 1988-ban I. osztályú, a Mámai-, a Körtvélyesi- és az Atkai-Holt-Tiszáé II. osztályú, a Serházzugi-, a Nagyfaiés a Gyálai-Holt-Tiszáé III. osztályú volt (az Osztorai-Holt-Tiszát nem merték). A részben vagy teljesen lezárt Tisza-medrek vízminőségét kél úlon lehet és kell javítani: a beléjük kerülő szennyezőanyag mennyiségének csökkentésével és az élő Tiszából történő vízpótlással. Utóbbi különösen akkor eredményes, ha folyamatos vízátfolyást teremt a mellékágakban. Ezt a megoldást célszerű összekapcsolni nagy vízfelhasználással járó vízhasznosítási tevékenységgel, pl. öntözéssel.