Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Ripert Christian-Tiercelin Jean-Robert-Navrot Catherine-Klimó Erzsébet-Gajárszki Győző-Cadillon Marcel-Termea Lídia-Vermes László: A lakossági szennyvíz mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása

A lakossági szennyvíz mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása 53 ték. Vizsgálták, hogy a tisztított szennyvízzel történő öntözés milyen hatást gyakorol a faállomány növekedésére. A hatásvizsgálathoz öntözetlen faállomány jellemzőket használtak fel. Úgy találták, hogy az egyes fafajták növekedése a higrofil (vízkedve­lő) tulajdonságaik függvényében változott. Ezzel függ össze, hogy az öntözött faál­lomány gyúlékonysága kisebb, mint az öntözetlené, tehát az öntözés növeli az erdő­tűzzel szembeni védelmet. Ezt az előnyt azonban némiképpen rontja, hogy az öntözött erdőben az aljnövényzet, főként a bokrok is gyorsabban növekednek, és ez lényeges szerepet játszik az erdőtűz terjedési sebességében. Mindezek figyelembe­vételével szükséges a rendszeres cserje- és aljnövényzet-irtás. Összességében az ön­tözési kísérlet látványos eredményeket hozott ( Cadillon et al. 1986). 8. Technológiai problémák 8.1. Az öntözési technikához kapcsolódó problémák Az. árkos öntözés alkalmazása önmagában nem jelent problémát. Az öntözőbe­rendezéseknél viszont gondot okozhatnak a könnyen jelentkező dugulások. A dugulás kockázata szorosan összefügg a vízadagoló nyílások átmérőjével. Ez­zel kapcsolatban a kísérleti telepeken az alábbi tapasztalatokat szerezték: - a Kecskeméten alkalmazott vízágyús öntözés esetében nem tömődött el az adagolónyílás, - a Cogolinben és Landirasban alkalmazott kisméretű szórófejek és vízadagoló berendezések azért nem dugulnak el, mert tisztított szennyvizet előzetesen megszűr­ték, ami megfelelő üzemfolytonosságot eredményezett, - a mikro-öntözés ebből a szempontból nehézségeket okoz, ezért Magyarorszá­gon ezt a technikát használhatatlannak minősítették annak ellenére, hogy a Cogolin­ben alkalmazott kísérleti feltételek mellett a mikroöntözőrendszer megfelelően mű­ködött és megfelelő eredményt szolgáltatott. A francia tapasztalatok szerint az eredményes mikroöntözésnek két alapvetően fontos feltétele van: a víz csak megfe­lelő szűrés után kerülhet az öntözőberendezésekbe, továbbá szükség van az öntöző­berendezések és hálózat szabályos időközönkénti klórozásos fertőtlenítésére. 8.2. Egyéb kapcsoló problémák Egyes öntözőberendezések kivitelezésével kapcsolatban többféle gond is felme­rült. Az öntözőberendezések üzembiztonságának növelése érdekében növelni kell a vízminőségi követelményeket, és ennek megfelelően kutatásokat kell végezni már a tervezés kezdeti szakaszában. A tisztított szennyvízzel történő öntözéssel kapcsolatos üzemzavarnak súlyosabb következményei vannak, mint a tiszta vízzel végzett öntözé­sé. Az üzemzavar következtében környezetszennyezéssel kell számolni. Ezt súlyosbít­ja az, hogy az üzemzavar hatásaként a növény, vagy termék minősége romolhat. Landirasban esőztető berendezéseket használnak. Ezeket a téli időszakban is al­kalmazzák. A tapasztalatok szerint a berendezések érzékenyek a fagyhatásokra. A téli árkos öntözés kevésbé érzékeny a fagyra.

Next

/
Thumbnails
Contents