Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Ripert Christian-Tiercelin Jean-Robert-Navrot Catherine-Klimó Erzsébet-Gajárszki Győző-Cadillon Marcel-Termea Lídia-Vermes László: A lakossági szennyvíz mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása

52 Ripert, С., Tiercelin, J-R., Navrot, C., Klimó E., Gajárszki Gy., Cadillon, M., Tremea, L. és Vermes L. Landirasban vizsgálták az esőztető berendezés közvetlen környezetében kialakuló levegőszennyeződést. Kimutatták, hogy a berendezésekhez egészen közel ugyan fertőzött a levegő, de a szórófejtől távolodva a szennyeződés rohamosan csökken és még a szórófejek közvetlen közelében sem éri el a klasszikus szennyvíztisztító telepen a levegőztető medence feletti értéket (CEMAGREF 1988). Ezt több esetben és helyen is kimutatták, ami a nemzetközi egészségügyi szervezetek figyelmét is felkeltette. 7. Л tisztított szennyvíz mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása A gabona-félékre és takarmánynövényekre vonatkozó, a kecskeméti kísérleti telepen végzett, mérések és vizsgálatok szerint a tisztított települési szennyvízzel öntözött búza, kukorica, lucerna és takarmánynövények terméshozama megegyezik a szabványnak megfelelő öntözővízzel öntözött növényekével. A takarmánynövények (fűfélék) esetében elvégzett kecskeméti és landirasi kémiai analízisek eredményei szerint nem merült fel minőségi kifogás, a termény megfelelt a felhasználói követelményeknek. Landirasban, ahol nem történt meg a szennyvíz másodfokú tisztítása, egészségügyi kockázattal kellett számolni a silózott takarmány etetésekor. Kimutatták, hogy a szarvasmarha állományra a házi szennyvizebői származó Taenia saginata (emberi simafejű galandféreg) átterjedhet. Tudni kell azonban azt, hogy az ilymódon öntözött takarmányt az állatok nem fogyasztják el, a szaga miatt visszautasítják. Az a takarmány, aminek az öntözött termesztéséhez második fokozatban nem tisztított szennyvizet használtak, a következőkben csak komposztálásra használható (CEMAGREF 1988). A kecskeméti kísérleti telepen felhasznált szennyvíz tisztítottsági foka lényegesen nagyobb, mint landirasi szennyvízé. Ennek eredményeként a kecskeméti szennyvíz felhasználásával termesztett takarmánnyal végzett etetési kísérletek eredményesek voltak. A tisztított szennyvízzel öntözött legelőn 180-250 tehénből álló csorda tavasztól őszig tartózkodik. Az állatok szigorú állatorvosi ellenőrzése semmiféle kóros elváltozást sem tudott kimutatni. Az állatok legeltetése tisztított szennyvízzel öntözött legelőn tehát sikeres volt. Ügyelni kell persze az elővigyázatossági követelményekre: kellő időt kell tartani a szennyvíz kiadagolási, valamint az állatok kiterelési időpontja között (Vermes 1980). Magyarországon végeztek szőlőöntözési kísérleteket is. Az éves vízadag 300-600 mm vízoszlopmagasságnak felelt meg. Az elért eredmények alapján a tisztított szennyvízzel történő öntözés hatása minden szempontból kedvező. Megállapították, hogy a 600 mm a1 vízoszlopmagasságnak megfelelő öntözővízadag az a felső határ, amikor még nem romlik a bor minősége (V1TÜKI 1989). A kecskeméti kísérleti telepen a nyárfa (Populus x euramericana) 214-es olasz hibrid-változatát öntözik tisztított szennyvízzel. A 0,01 km

2-kénti tősűrűség 520. A nyárfák éves vízadagja 2-3 ezer mm. Az öntözött nyárfákra gyors növekedés jellemző. A növekedési sebesség öntözés esetében nagyobb, mint az öntözés nélküli kontrolifáké. A fakitermelés ciklusideje az öntözés hatására 20-25%-kal rövidül. Gyulán jelenleg is folynak nyárfaöntözési kísérletek különböző szennyvízterhelésekkel. A franciaországi Cogolinben több fafajta telepítését és növekedését ellenőriz-