Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Ripert Christian-Tiercelin Jean-Robert-Navrot Catherine-Klimó Erzsébet-Gajárszki Győző-Cadillon Marcel-Termea Lídia-Vermes László: A lakossági szennyvíz mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása

A lakossági szennyvíz mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása 51 3.5. A talaj tisztító szerepére vonatkozó általános következtetések Az elvégzett különböző kísérletek alapján kimutatható volt, hogy a talaj szűrőképessége minden esetben kielégítő. A kísérletek tehát azt bizonyítják, hogy a víz. hasznosításán kívül a talajban lejátszódnak a művi tisztítás II. és III. fokozatához hasonló lebomlási és tisztulási folyamatok, igya talajon, illetve a talajban történő megfelelő adagií szennyvíz-elhelyezés teljes mértékben helyettesíti a teljeskörű művi szennyvíztisztítást. 4. Л csurgalékvizek és a felszíni vizek szennyeződése A landirasi és a cogolini kísérleti területeken a terepviszonyok miatt csurgalékvizek keletkeznek. A csurgalékvizek kialakulási intenzitása és összegyülekezési sebessége Landirasban viszonylag mérsékelt. Szabályozásukat olymódon oldották meg,.hogy a lejtős területek alsó peremsávjában csurgalékvíz-elvezető övcsatornát építettek. Ez a csatorna az esőztető berendezéseket tápláló vezetékhez juttatja a csurgalékvizet. Cogolin térségében a terepesés és a csapadékintenzitás következtében gyakori a csurgalékvíz jelentkezése, ami szennyezi a területet érintő vízfolyást. Bár a szennyvízcsurgalék a vízfolyásban felhígul - biztonsági okokból - előírták, hogy a tisztított szennyvízzel öntözött terület alatt olyan védőterületet kell kialakítani, amelyet nem öntöznek. A védőterületnek alkalmasnak kell lennie a záporok időszakában keletkező csurgalékvíz - és szennyezőanyagok - visszatartására. 5. Л talajminőség romlására vonatkozó tapasztalatok Több kísérleti területen ellenőrizték a szennyvízöntözés talajminőségre g}'akorolt hatását, különös tekintettel a talajfizikai jellemzők esetleges romlására. Vizsgálták a talaj szennyvíztisztító képességét és agronómiai sajátosságát. Kecskeméten hat éven keresztül folytattak li/.iméteres ellenőrző vizsgálatokat. Ezek eredményei alapján megállapították, hogy hat évig tartó szennyvízöntözés hatására nem mutatkozott semmiféle talajminőség-romlás (VITUKI 1987). A Cogolinben végzett kísérletek és mérések eredményei szerint a kezdetben savas jellegű talajok semleges jellegűvé válnak, miközben növekszik a talajok foszforkoncentrációja, ami növeli a termékenységüket (Cadillon et al. 1986). 6. Ixvegőszennyeződési tapasztalatok A tisztított szennyvízzel végzett esőszerű öntözések esetében olyan aeroszolok kerülnek a levegőbe, amelyek között patogén esírákés kórokozók vannak. Ezek veszélyesek az öntözött területeken dolgozó személyzetre, Cogolinben az öntözött parcellák környékén vizsgálták a levegő minőségét, de nem mutattak ki bakteriális légszennyeződést.