Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
3. füzet - Führer Ernő: Intercepció meghatározása bükk, kocsánytalan tölgy és lucfenyő erdőben
290 Führer Ernő annál nagyobb csapadékú években pedig a koronán áthulló csapadék a szabadtéri csapadéknak 72-74%-a volt. Egyértelmű különbség volt megfigyelhető a tenyészidőszakok között. A téli hónapokban (X-IV.) a koronán áthulló (P a|) csapadék átlagosan 76%, nyáron pedig 66% volt a. Vagyis nyáron, amikor a fák lombos állapotban találhatók, 10%-kal kevesebb csapadékvíz jut az erdő takarójára, mint télen. A 15%-os törzsi lefolyás azt jelenti, hogy például 40 mm-es szabadtéri csapadék esetében l-l törzsön átlagban 0,15 nr víz folyik le. A fák ezáltal tölcsérként saját gyökérzetüket „öntözik". Az egyes évek és tenyészidőszakok között eltérés nem mutatkozott. - A liziméteres mérés eredményeként az állományi csapadék (P atot) nagyobbik része beszivárog (/). Az 1988-90 évek átlagában 64%-ot tett ki. A szabadtéri csapadékhoz viszonyított érték 54%, közel azonos megoszlásban a nyári és a téli félév között (II. táblázat). A földet ill. avart ért csapadék többi része elpárolgott (Es)A kocsánytalan tölgyes állományban mért adatokat a III. táblázatban tüntettük fel. A kocsánytalan tölgyesben a szabadtéri csapadék 77%-a jut - a három év átlagában - az erdő avartakarójára. Következésképp a korona csapadékvisszatartása, vagyis az intercepció éves átlagban 23%. A téli és a nyári hónapokban a különbség mindössze 1% (III. táblázat). A kocsánytalan tölgy erdő avartakarójára három év átlagában a koronán át P a\ = 505 mm csapadék hullott át, míg Р я [ = 28 mm a fa törzsén csurgott le. A koronán áthulló csapadék a szabadtéri csapadék 73%-a, míg a törzsi lefolyás mindössze 4%-a volt. A koronán áthulló csapadék a nem vegetációs időben Р я\ — 200 mm, ami a szabadtéri csapadék 75%-a, és nyáron pedig Р я\ = 305 mm, amely a lehullott csapadék 72%-a. A különbség nem nagy, mert a tölgylevelek nagyrésze száraz állapotban télen is az ágakon marad, így a nedvesedő felület télen is jelentős. A 4%-os törzsi lefolyás téli és nyári megoszlása lényegtelen, télen (3%) egy kicsivel kevesebb, mint nyáron (5%). Az avaron és humuszon átszivárgó víz (/) a kisebb állományi csapadék és az avarés humuszszint csapadékvisszatartása miatt tölgyesben kevesebb, mint bükkösben (III. táblázat). Értéke a szabadtéri csapadékhoz viszonyítva 44%, (bükkösben 54%) télen relatíve kevesebb (41%), mint nyáron (47%). Lucos állományban mért adatok а IV. táblázatban találhatók. A lucos állományban a szabadtéri csapadék 64%-a jut az erdő avartakarójára. Ebből következik, hogy a korona csapadékvisszatartása, vagyis az intercepció éves átlagban 36%. A téli (39%) és a nyári (34%) hónapok között a különbség lényegtelen. Abszolút értelemben a téli 97 mm-rel szemben nyáron átlagban 133 mm az intercepció. A lucos állományban az erdő avartakarójára három év átlagában a koronán át P a1 = 403 mm csapadék hullott át, míg a fa törzsén"/ 5;,! = 4 mm csurgott le. A koronán áthulló csapadék a szabadtéri csapadék 63%-a, míg a törzsön még a kocsánytalan tölgynél is kevesebb, mindössze 1% folyt le. A koronán áthulló csapadék (63%) rendkívül alacsony érték. A lucfenyő örökzöld, télen és nyáron közel egyforma
