Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Hajós Béla: A vízügyi államigazgatás szervezete és tevékenysége Németországban

A vízügyi államigazgatás szer\'ezete és tevékenysége Németországban 213 A területi víz- és hulladékgazdálkodási hivatalok részletes műszaki feladatai: - a vízjogi eljárások szakhatósági feladatai ellátása, - a területi vízellátási és csatornázási koncepciótervek készítése, - a vízellátási tervek felülvizsgálata, a berendezések ellenőrzése, - a vízminőség-védelem, - a vízfolyások szabályozása-helyreállítása, - a hidrogeológiai szakfeladatok ellátása, - a hulladékgazdálkodás, a korábban létesített szemétdepóniák folyamatos ellenőrzése, - a tartományi kezelésű vízfolyások, árvízvédelmi töltések fenntartása. Az államigazgatási és fenntartási feladatok ellátásához szükséges költségeket az állam szavatolja. Az éves költségvetést, létszám, fejlesztési és fenntartási terveket a minisztérium hagyja jóvá. Az egész költséggazdálkodás alapja a miniszteriális szinten jóváhagyott létszám és bérszínvonal gazdálkodás. Az utóbbi évente szakszervezeti béralku tárgya. A mainzi hivatalban 12 hivatalnok, 22 alkalmazott, 10 munkás, 1 gépkocsivezető, 38 időszakos foglalkoztatású észlelő tevékenykedik. 3. Németország vízügyi jogrendszerével kapcsolatos főbb működési alapelvek A vízügyi államigazgatási tevékenység jogi vonala Németországban eltérően működik szövetségi és tartományi szinten. A szövetségi vízügyi feladatok ellátása folyamán a vízjogi engedélyező hatóság felépítése és működése hasonlít a magyarországi hasonló szervezetek tevékenységéhez. Az állami feladatokat ellátó és vagyont kezelő vízügyi és hajózási igazgatóságok a hatósági és szakhatósági feladatok ellátása mellett, kivitelezési feladatokat is végeznek. A saját kezelésébe tartozó művek engedélyezését, különösen saját kivitelezés esetén, a Szövetségi Közlekedési Minisztérium végzi. Az. esetleges közérdeket sértő beavatkozások ellenőrzését, a helyi érdekek képviseletét, az előző szervezettől teljesen független tartományi víz- és hulladékgazdálkodási hivatalok, mint szakhatóságok és az. önkormányzatok biztosítják. A nagytérségi hatásokat kiváltó beavatkozások (folyó-csatornázás stb.) - kijelölés alapján - általában parlamenti törvénykezést vagy jóváhagyást igénycinek. Az előzőekkel ellentélben viszont tartományi szinten a hatósági és szakhatósági kezelői tevékenység a minisztériumi szinttől lefelé elválik egymástól. A tartományi vízügyi feladatokat ellátó, az esetlegesen vagyont kezelő tartományi víz- és hulladékgazdálkodási hivatalok az engedélyezési eljárásokban, mini kötelezően bevonandó szakhatóságok, vesznek részt. Az engedélyezési eljárásokat a vízügyi törvények kijelöléseinek megfelelően a különböző szintű tartományi kormányzatok folytatják le. Az engedélyeket, a szakhatóságok előzetes véleményezése után a kormányzati engedélyező hatósághoz kell benyújtani ami azt I. fokon, vagy ellenvetés, fellebbezés után ismételten, elbírálja. A magyarországi viszonylatban működő II. fokú hatóság Németországban nem ismeretes, a fellebbezéseket a kiadó hatóság bírálja, ezt követően további jogorvoslatért a közigazgatási bíróságokhoz lehet fordulni.