Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Domokos Miklós: A statikus összesítő vízgazdálkodási mérleg számítása időben ingadozó vízigény esetén

A statikus összesítő vízgazdálkodási mérleg számítása időben ingadozó vízigény esetén 173 - Amint ez az I. táblázat R(Q, I) értékei alapján várható is voll, a (Q, I) észlelési pontok erősen szóródnak az l(Q) kiegyenlítő görbe korul. Ezt jelzi, hogy a relatív szórás értéke igen nagy: 0,1 és 0,3 között váltakozik. Példánk esetében tehát az / (Q) kiegyenlítő görbék legfeljebb dun'a közelítésnek tekinthetők. - ItI is érvényesül - ha nem is olyan határozottan - az a tendencia, hogy a szórás mértéke a vizsgált vízgyűjtő növekedésével csökken. - Itt is megfigyelhető, hogy a szórás a vizsgálati időszak (adatsor) hosszával együtt nő. Az a - fentieknek némileg ellentmondó - törvényszerűség is megfigyelhető azonban, hogy az év azonos nevű hónapjaiból álló 6 hónapos időszakok (Q, I) észlelési pontjai sokkal kevésbé szóródnak a kiegyenlítő görbe korul, mint az. egyetlen év összefüggő 3 hónapos időszakának észlelési értékei. 4. A vízkészlet-vízigény egyiittjárásra vonatkozó eredmények hasznosítása az összesítő vízmérlegben A vízkészlet-vízigény együttjárásra vonatkozó eredmények érvényesítésének módja az összesítő vízmérlegben elsősorban attól függ, hogy a K(t) és az l(t) függvény cgyültjárása sztochasztikus vagy determinisztikus jellegű-e, vagyis hogy együttes gyakorisági ill. tartóssági függvénnyel, vagy pedig valamilyen determinisztikus / = J'(K) függvénykapcsolattal adható-e meg. 4.1. Kiindulási feltevések Az eljárási módok részletezéséhez elöljáróban feltesszük, hogy az összesítő vízmérleggel vizsgálandó vízgazdálkodási egységre és tárgyidőszakra vonatkozóan ismerjük a hasznosítható vízkészlet K(t) és a vízigény l(t) időfüggvényét (az utóbbit tehát, az eddigi gyakorlattól eltérően, nent helyettesíthetjük egyetlen, „mértékadó" értékével). Feltesszük, hogy l(t) a valóságos helyzetet jól jellemző, eredő-hatás függvény (pl adott esetben az (5) képlet szerint állították elő). A vízmérleg-karok említett időfüggvényeiből meghatározhatók azok F(x) — P(

К < x) (IX) és C(y) = P(l<y) (19) closziásliiggvényci. Megjegyezzük, hogy a lelsoroll függvények kő/ül - а К

'.{t) függvényt elsősorban meghatározó Q(t) vízhozam-idősorok a hidrológiai adatnyilvántartásból általában ismerlek ill. ezekből pl. hidrológiai analógiák alkalmazásával előállíthatók; maguk a - különbözőképpen értelmezhető - K(t) függvények a Q(t) függvényekből néhány korrekciós ériék hozzáadásával számíthatók (Domokos 1984), - az F(x) eloszlásfüggvényekkel egyenértékű d(K) vizkészlci-iarlóssági görbék alapjául szolgáin d(Q) vízhir/.amtartóssági görbék ugyancsak a hidrológiai nyilvántartásból vehetők, 1(1) időíiiggvényeink a gyakorlatban általában még csak szórványosan vannak, ezért is voll szokás eddig állatában az I = konst feltevést lenni, - Л (l(y) függvényekre vonatkozó, öntözési vízhasználókkal kapcsolatos vizsgálatok