Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Weckerle, Konrad: Európai infrastruktúra: A Majna-Duna kapcsolat

Európai infrastruktiira: A Majna-Duna kapcsolat 155 13. ábra. Konténeres áruszállítás Fig. 13. Cargo-shipping in containers Fig. 13. Le transport conteinerisé 5. Kgyenértékíí hajózási körülmények biztosítása A Majna-Duna-csatorna forgalomnak való átadásával létrejön a kapcsolat a Rajna és a Duna között. Ahhoz azonban, hogy az egész szakaszon egyenértékű körülményeket biztosítsunk a hajózás számára, elengedhetetlen előfeltételt jelent, a víziót optimális kihasználása érdekében a még fennálló akadályok megszüntetése a Majnán és a Dunán. Különös fontosságú ebben a vonatkozásban a Duna kiépítésének következetes végrehajtása, ami a Német Szövetségi Köztársaságban gyorsított ütemben folyik. A straubingi vízlépcső üzembevétele után 1995-ben már csak a 69 km hosszú, Straubing és Vilshofen közötti Duna-szakasz (15. ábra) maradt meg, mint a víziút „gyenge helye". Az RMD AG erre a szakaszra is kidolgozott építési tervet. Már a hatvanas években megmutatkozott, hogy csak kisvíz-szabályozással nem érhető el e szakasz kiépítése az egyébütt meglevő hajózási szintre. Folyamszabályozási módszerek önmagukban nem kielégíthetőck, a hajózási viszonyok kívánt fokú megjavítására. Duzzasztás a Straubing-Vilshofcn közötti egész Duna-szakaszon nem jöhet tekintetbe környezetvédelmi szempontok miatt, ezért az RMD AG 18 különböző megoldási lehetőséget hasonlított össze. A vizsgálat során a duzzasztási és mederszabályozási eljárások kombinációja bizonyult az optimális változatnak.