Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Weckerle, Konrad: Európai infrastruktúra: A Majna-Duna kapcsolat

152 Weckerle, Kortrad 10. ábra. A Majna-Duna-csatorna tájba illesztett csatornahídja a Schwarzach völgye felett (A Bischof & Broel cég szívességéből.) Fig. 10. The landscape-tailored canal-bridge of the Maine-Danube canal over the Schawarcach Valley Fig. 10. Le pont du canal Main-Danube intégré dans le paysage audessus de la vallée de Schwarzach Ezek szerint nem meglepő, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban már most még a Majna-Duna kapcsolat teljes létrehozása előtt a belvízi hajózás majdnem ugyanannyi árut szállít, mint a vasút. Magától értetődik, hogy ebben a vonatkozásban főleg tömegáruról és nem sürgős áruszállítmányokról van szó. Ebben rejlik a belvízi hajózás látszólagos hátránya, felvetve a problémát, hogy a lassúbb tempót hogyan lehet fokozatosan előnnyé átalakítani. Az „éppen időben" - alapelv szerint az üzletfél számára nyilvánvaló, hogy érdemes a raktározásról lemondani, és ezáltal pénzt megtakarítani. A belvízi hajó ilymódon úszó és közlekedő raktárépületté változik. A vásárlót, akinek nyersanyagra van szüksége, nem az érdekli, hogy milyen hosszú ideig volt úton az áru, hanem csak az, hogy az áruszállítás folyamatosan, határidőben és természetesen minél olcsóbban történjen. Ezzel megválaszolja saját magát a sokszor feltett kérdés a Majna-Duna víziút gazdaságosságára vonatkozólag. Egyrészt egy önmagát finanszírozó vállalkozásnak nem szükséges a jövedelmezőséget bebizonyítani, másrészt a belvízi hajózásnak megvan a szilárd helye a közlekedésben és Európa gazdasági életében; ezen túlmenően, legalábbis ami Németországot illeti, a közlekedési utak hasznosságát nem az üzemgazdasági, hanem a népgazdasági kritériumok alapján ítélik meg. így például, senkit sem érdekel, hogy milyen haszonnal üzemel egy autópálya, vagy a Német Szövetségi Vasút.