Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Weckerle, Konrad: Európai infrastruktúra: A Majna-Duna kapcsolat

Európai infrastruktiira: A Majna-Duna kapcsolat 143 Ezt az elgondolást követve, a Német Állam (Deutsches Reich) és Bajorország (Freistaat Bayern) 1921-ben magalapították a Rajna-Majna-Duna Részvénytársaságot (RMD AG), amelynek feladatául tűzték ki a Majna-Duna víziút megvalósítását. Annak ellenére, hogy a részesedések állami beruházásból származnak (2/3 részben a Német Szövetségi Köztársaság és 1/3 részben a Bajor Szabad Állam), az intézménynek részvénytársasági formát adtak, tehát a magánjog törvényei szerint működik. 2. Az építkezés pénzügyi megoldása a vízienergia-termelés segítségével A Majna-Duna-csatorna korszakalkotó és jövőbe tekintő létesítmény alapítói az építkezés finanszírozását egy ugyancsak korszakalkotó ötlettel oldották meg. Az RMD AG ugyanis nemcsak a Majna-Duna víziút építésére kapott megbízást, hanem jogot szerzett öt bajor folyó hajózhatóvá tételére és vízerejének kihasználására. Az RMD AG már eddig 55 vízerőművet helyezett üzembe a Majna, a Regnitz, az Altmühl, a Duna (2. ábra) és a Lech folyókon. A vízerőműveken termelt áramot 2. ábra. A geishngi (Duna) vízlépcső és vízierőmű Fig. 2. The Danube dam and hydropower station of Geisling Fig. 2. La chute et l'usine hydroénergetique de Geisling (Danube)