Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Perecsi Ferenc: A társadalom és a vízügy kapcsolata

Vízügyi Közlemények, LXXIII. évfolyam 1991. évi Z füzet A TÁRSADALOM ÉS A VÍZÜGY KAPCSOLATA PERECSI FERENC A társadalom minden rétege élete szinten minden pillanatában, akarva akaratlanul is találkozik a vízzel. Az egyének kapcsolatát a vízzel elsősorban az egyén pillanatnyi igénye, érdeke határozza meg. Az egyén, de még egy-egy nagyobb csoport pillanatnyi kapcsolata a vízzel legjobban az embereknek az időjáráshoz való viszonyával jellemezhető. Talán azért, mert az időjárás egyik eleme a csapadék, amely a vízfolyásokat táplálja. Az is igaz, hogy minden hasonlóság egyben eltérést is jelent, ezért az ember és a víz kapcsolata csak annyiban hasonlít az ember és az időjárás kapcsolatához, hogy az időjárás, illetve a víz (felszíni és felszín alatti) pillanatnyi helyzetével egész biztos, hogy a társadalom egy része nincs megelégedve. A különbség pedig abban van, hogy míg az időjárást mindenki közvetlenül érzékelni tudja, a vizek mozgását, elsősorban a talajvizek hosszú periódusú változását, a vizek szennyezettségét csak a szakemberek tudják követni. E gondolatok fényében is megdöbbentően hatott a Népszabadság 1990. december 1-х számának egyik interjúja: „A vizes lobbinak azért is érdeke a nagymarosi erőmű felépítése, mert nagyon sok embernek munkát tudnának biztosítani. Magyarországon évek óta nincs árvíz, s a vízügyi szakemberek úgy érzik, kihasználatlan a szaktudásuk." Ha ezt a véleményt egy átlag magyar állampolgár fogalmazza meg, nem örülök neki, de nem marasztalhatom el. Ha azonban ez a vélemény miniszteriális szintről hangzik el, azon el kell gondolkozni. Hol a hiba? Ennyire ismerik csak a vízügyi szolgálat feladatát? Ki mulasztott és miben? Mit kell tenni azért, hogy az ilyen, a valóságtól elrugaszkodó, ugyanakkor magas szintű és széles körben közreadott vélemény elkerülhető legyen? Ha ma valaki hallgatósága jóindulatát akarja megnyerni, már beszéde elején kijelenti, hogy ő diákkorában megbukott matematikából vagy fizikából, esetleg mindkettőből. Ezt megtetőzi azzal, hogy persze nem ért a műszaki dolgokhoz. Ezek után biztos lehet abban, hogy a hallgatóság jóindulatába fogadja (hiszen kinek nem voltak hasonló esetei). De próbálná meg azzal kezdeni, hogy utálja az irodalmat, a történelmet, a művészeteket; máris antipatikussá válna. És nem is csoda. A közvélemény befolyásolásának mesterségbeli tudása a humán értelmiség sajátja, míg a műszaki értelmiség - kétségtelenül - kettőzött erővel kell dolgozzék azért, hogy e befolyásra szert tegyen. De meg kell tanulnia e mesterség fogásait, ha el akarja fogadtatni elképzeléseit. Szolgálatunk társadalmi kapcsolatairól akkor alkothatunk pontos képet, ha először magát a társadalmat vesszük szemügyre. A társadalmi munkamegosztás sajátos érdekviszonyokat szül, melyek egyezőségeket, időnként ellentmondásokat hordoznak. Az igazán jó társadalom az lenne, melyben nincsenek érdekellentétek. Nem A kézirat érkezett: 1991. II. 10. Perecsi Ferenc oki. mérnök az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF, Budapest) főigazgatója. A cikk alapja a Magyar Hidrológiai Társaságban 1990. december 11-én elhangzott előadás.