Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
1. füzet - Góg Imre: A Kettős-Körös felső szakaszának kialakítása
A Kettős-Körös felső szakaszának kialakítása 57 Az árvíz utáni évben - az 1876. évi NV felett 0,40 m magasságra emelték a töltéseket. A töltéskorona szélességek 2,50-2,85 m között váltakoztak. A rézsűket a víz felől 1:2-1:3, a mentett oldalon 1:1,5 méretre készítették. A töltések átlagos magassága 2,50 m lett. Az 1879. évi decemberi Fekete-Körös töltésszakadások után a Kettős-Körösön keletkezett jégtorlaszt a katonai műszaki csapat nem tudta eltávolítani. Ennek következtében 450 m hosszúságban kiszakadt a töltés. Ezen kívül még 11 helyen volt kisebb szakadás. A nagy hidegben végzett elzárást - a fagyott földdel - nem lehetett tökéletesen elvégezni. A következő év - 1880 - tavaszán újra kiszakadt a helyreállított töltés, és 30 ezer hold került víz alá. Az 1879. évi árvíz után, részletes felvételek alapján, a Gyulai Folyammérnöki Hivatal elkészítette a Körösök-Berettyó szabályozásának újabb, - most már harmadik - átfogó tervét. Ebben a tervben a Fehér-Körös vízhozamát 351 m" 4 s' 1, a Fekete-Körös vízhozamát pedig 422 m 3 s" 1 -ben állapították meg. A töltések magasságát, az 1879. évi árvízszint felett 1,0 m-ben határozták meg. 1881-ben ismét árvízi helyzet alakult ki, és csak azért nem szakadt ki a KettősKörös töltése, mert fölötte a Fehér-Körös töltése 6 helyen, a Fekete-Körösé pedig 11 helyen szakadt át. A régi Fehér-Körös (Élővíz-csatorna) is kiöntött, és Gyulát és Békést csak rendkívüli védekezéssel mentették meg a pusztulástól. Az árvíz után a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1883. augusztus 10-én kelt 23 993 sz. rendeletében a töltéskorona szélességeket 4 méterben, a töltésmagasságokat az 1881. évi NV felett 1,0 m-ben állapította meg. A rézsűk a víz felől 1:3, a mentett oldalon 1:2 méretre lettek kiépítve. A töltések magassága az átlagos terepszint felett 3,504,50 m között váltakozott (Gallacz 1886). 4. ábra. A vashalmi kanyar Fig. 4. The river bend at Vashalom Bild 4. Die Krümmung bei Vashalom Fig. 4. Le coud de rivière à Vashalom