Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

1. füzet - Góg Imre: A Kettős-Körös felső szakaszának kialakítása

56 Góg Imre Újabb árvizek a Fehér- és Fekete-Körös mentén a folyók felső szakaszán, Arad megye területén keletkeztek, 1869-ben, 1872-ben és 1873-ban. Az alsó szakaszon az elhanyagolt töltéskarbantartások miatt komoly árvízkárok jelentkeztek. Ebben az időben még kezdetleges volt a vízügyi szolgálat. Nem voltak még gátvédelmi szabályzatok, szakképzett gátőrök nem álltak rendelkezésre. Állandó vízmércék is csak 1871-től kezdve rögzítették a vízállásokat. A Gyula-békési-nagycsatorna, a Fehér-Körös vizének elvezetése érdekében készült. Feltűnő, hogy még 1874-ben is a szakemberek egy része milyen tájékozatlan volt a folyók vízhozamával kapcsolatban. így következhetett be, hogy a Nagyváradi Helytartósági Osztály utasítására, a Gyulai Folyammérnöki Hivatal és Bodoki Károly tiltakozása ellenére - a folyószabályozási munkavégzések során Gyula és Doboz között - Szanazugnál bekötötték a Fekete-Köröst a Gyula-békési-nagycsatornába, pontosabban a Fehér-Körösbe. A szanazugi átmetszés helyes vagy helytelen kivitelezése felett sok vita folyt azidőben, nem ok nélkül. A Helytartótanács a Fekete-Körös vízhozamát igen kevésre becsülte. Ezzel magyarázható tévedése. Ekkor a Gyula-békési-nagycsatorna a Fehér-Körös árvizének levezetésére is alig volt elegendő. A Fekete-Körös és Fehér-Körös szanazugi összekötésére 1874. október havában került sor. Ekkor egy 200 öl (379 m) hosszú új csatorna ásásával történt meg e két vízfolyás összekötése, 5267 m

3 föld kiemelésével. Az új csatorna kiásását Doboz község közmunkaereje végezte. Ezzel a munkával a Fekete-Körös kisesésű, Doboz község felé tartó, kanyargós szakaszát elvágták és a mai medrébe kényszerítették. Az átvágással tetemesen megrövidült a Fekete-Körös, és a korábban tervbe vett 11 db alsóbb szakaszi átvágás végzésére nem lett szükség. A jelentőségét vesztett alsó meder elzárására 1878-ban került sor. A befolyást már nem szabályozó felső torkolati zsilipet 1883-ban távolították el. A Fekete- és Fehér-Körös összefolyásának Békésről Gyula határába való feljebb kerülésével a korábbi Egyesült-Körös név lassan megszűnt, és helyét a Kettős-Körös elnevezés foglalta el. A Fekete-Körös vizével megnövelt Gyula-békési-nagycsatorna, azaz már a Kettős-Körös, e szakasza nem bírta befogadni a vizeket, ezért sorozatos gátszakadások következtek Gyula (Szanazug) és Békés között. 1876-ban a Fehér-és Fekete-Körösön történt töltésszakadások után a KettősKörös mindkét oldalán áttörte a jeges ár a töltést. Emiatt Gyulavári, Gyula, Gerla települések külterületei kerültek víz alá. Békés város belsőségét 30 napig - a legvégső megfeszítéssel - tartó védekezéssel lehetett csak megvédeni. Az akkor érvényes árvízi készülségi fokozatok a II. láblázat szerint alakultak. II. táblázat Árvízvédelmi készültségi fokozatok 1876-ban Folyó, helység Fokozat magassága (m) Folyó, helység I. II. III. Fehér-Körös, Gyula 4,00 5,00 5,62 Fekete-Körös, Remete 5,00 6,00 7,25 Kettős-Körös, Békés 5,50 6,50 7,22