Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

1. füzet - Török László: A szűrőöblítés hidraulikája

A Kettős-Körös felső szakaszának kialakítása 55 3. ábra. A Gyula-békési-nagycsatorna töltéstávolsága 1856-ban Fig. 3. Distance of flood levees of the great-canal of Gyula-Békés in 1856 Bild 3. Deichabstand des Goßen Kanals Gyula-Békés im Jahre 1856 Fig. 3. L'écartement des digues en 1856 du grand canal de Gyula à Békés 9 láb (2,48 m) lett, az 1855. évi NV felett 2 1/2 láb (0,78 m) magassággal. A rézsűk a víz felől 1:3, a száraz (mentett oldal) felől 1:1,5 méretre készültek. A töltések átlagos magassága 1,80-2,20 m között váltakozott. Az új meder ásással 24 654 m hosszú kanyarulatát vágták le a Fehér-Körösnek. A Gyula-békési-nagycsatorna ásása és töltésének építése 1858-ban fejeződött be. (Az új csatorna megépítésével megváltozott a korábbi állapot, a Fehér-Körös folyt a Fekete-Körösbe.) Jelentős esemény volt ez a hatalmas munka annak idején, hisz alig két év alatt készült el. Mint az osztrák császári birodalom legnagyobb közmunkáját, 1857. május 26-án I. Ferenc József császár és Erzsébet császárné is megtekintette. A látogatók a munka kezdőpontjától végigmentek a fellobogózott töltésen. Szanazugnál - ahol elhaladtak - két hársfa és emléktábla hirdeti a későbbi Erzsébet királynő emlékét. A szomszédos Doboz községnél - ahol e napon ünnepélyesen fogadták a vendégeket - Erzsébet nevet kapott az erdő. A Gyula-békési-nagycsatorna megépítésével a Fehér-Körös vizének esése megkétszereződött. E folyószakasz megépítésével az akkori megyeszékhely Gyula és Békés városok belsőségei - oly sok elszenvedett árvíz után - mentesültek a további árvizektől. Az 1855. évi árvízkárok helyreállítása után, az 1860-as években rendkívüli csapadékszegénység következett. Az állandó alacsony vízállások a könnyen feledő embereket arra gondolatra vezették, hogy az ármentesítések érdekében további munkákra már nincs szükség, az eddig létesített védgátak céljuknak teljesen elégségesek. 6. Kellő ismerethiány - súlyos következményekkel