Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
330 Tevanné Bartalis Eva Az alsó-szigetközi Szavai- ill. Zámolyi-csatorna a belvizes tavaszi időszakban nagyobb sótartalmú, szintén kicsi az ásványi nitrogén és foszfát-foszfor töménysége. A Szavai-csatorna oldott 0 2 telítettsége a meleg nyári hónapokban alacsony volt. 4. Összefoglalás A Duna rajkai országhatár szelvényében a kémiai vízminőség 1988-ban az előző évhez képest lényegében nem változott, csak a kémiai oxigénigénnyel mért szervesanyag szennyezettsége csökkent. A vízjárással összefüggésben eutrofikus állapot tavasszal kétszer, nyáron három alkalommal alakult ki, az őszi tömegvegetáció kifejlődése a kedvezőtlen időjárási körülmények (sok csapadék, kevés fény) miatt elmaradt. A folyó algaösszetételében néhány planktonikus kovaalga gyakoribbá válását figyeltük meg, ezenkívül az 1980-as évek fajlistája újabb algafajokkal gazdagodott. - A rajkai és szőgyei szelvény vízminőségi adatait öszzehasonlítva az előző évekhez hasonlóan az algásodás mértéke nőtt jelentősebben a szigetközi szakaszon, csak kisebb részben a mellékágak öblítődése miatt. Az 1988. évben az NH 4 és NO j-ion töménységének csökkenése a Duna-szakaszon intenzív nitrifikációra utalt. - A mellékágrendszerek vízforgalma március-október között kiegyenlített volt. A lassú folyóvíz jelleg miatt a trofitási mutatók értékei az ág bevezetésektől távolodva növekedtek. Az októberi alacsony dunai vízállás következtében a mellékágak állóvizekké váltak és bennük a kisebb fényigényű Thalassiosiraceae kovaalgák tömegvegetációja alakult ki. A klorofill-a pigment töménységének a vízhozamtól függő változásait a heti mérések időrendben való összekötésével szemléltettük. Ezek jellegzetességei alapján szükségesnek látszik különböző évszakokban a pigmenttartalom naponkénti mérése, így a napi vízhozam változások figyelembevételével becsülhető lenne az a vízhozam, vízsebesség tartomány, amely a folyóvízi algaállomány fejlődésére kedvező vagy károsító hatású és ugyancsak becsülhető lenne az algaállomány generációs ideje is. *** IRODALOM T. Bartalis E.: Egyes környezeti tényezők és biológiai mutatók egybevetése a Duna rajkai és bajai szelvényében. Hidrológiai Közlöny, 1984/2. T. Bartalis E.: A dunai mellékágak hidrobiológiái vizsgálata a természetes állapot rögzítéséhez. Kézirat, EDT, VÍZIG, Gyór, 1986. T. Bartalis É.: A fitoplankton mennyiségi változásai a Duna rajkai (1848,4 fkm) szelvényében az 1983-1986 években. Hidrológiai Közlöny. 1987/6-7. T. BartalisÉ.: A Duna szigetközi szakaszának és hullámtéri vizeinek biológiai vízminősége. (In: a kisalföldi Duna-szakasz ökológiája VEAB 1987. Szerk.: Dvihally Zs.) 1987/b. T. Bartalis É.: Beszámoló a BNV szigetközi hatásterületén 1986-ban végzett vízkémiai és hidrobiológiái vizsgálatokról. Kézirat, ÉDT, VÍZIG, Győr, 1988. Felföldy L.: A biológiai vízminősítés. - Vízügyi hidrobiológia. 16. szerk.: Felföldy L Budapest 1987. Németh 1. Vörös L.: Módszertan és koncepció felszíni vizek algológiai monitoringjához. KGI, Budapest, 1986. OVH (Országos Vízügyi Hivatal): Felszíni vizek minősége: Vízminőségi töizshálózal Műszaki Irányelvek MI-10-172/2-84. 1984. OVH (Országos Vízügyi Hivatal): Felszíni vizek minősége. A törzshálózati mintavételi helyeken vizsgálandó komponensek körének, a mérések gyakoriságának és a határértékeknek a meghatározása. Műszaki Irányelvek. MI- 10 172Д-85. 1985.
