Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
300 Nagyistók Ferenc - A vízkivétel részbeni következménye, a beszivárgási terület talajvízkészletének csökkenése. A vízadóösszlet a Duna felé haladva fokozatosan elvékonyodik. Ebben a térségben az összlet terhelése többszöröse a Tisza menti terhelésnek. Ez utóbbi területen az eredeti állapothoz képest a depresszió 8-10 m-rel nőtt, ugyanez pl. Kiskunhalas környékén eléri a 25-30 m-t. Mindebből következik: - A rétegekben és a rétegek közötti szivárgási sebesség megnő, ennek következtében azokon a területeken ahol a vízminőség vertikálisan vagy horizontálisan változik, illetve ezek a határok a vízkivételhez közel vannak, hosszabb távon a vízminőség érdemben is változhat (2. ábra Ásotthalom, Földeák környezete). - Csongrád megyén belüli kitűnő minőségű készletek pl. a Kiskunhalas térségi problémák, vagy a Békés megyei mennyiségi és minőségi gondok miatt helyi jelentőségén túl regionális jelentőségűvé fognak válni. - Előbb-utóbb szükség lesz a készletek felhasználását korlátozni. 2. A minőségjavítás lehetőségei A vízminőségi elemzés alapján azt szögezhetjük le, hogy a harmadik és negyedik problémakör a kedvezőbb helyi készletek feltárásával Csongrád megye térségében nem oldható meg. A minőségjavításnak az ellátási színvonal oldaláról nézve alapvetően három módja lehetséges: - A vízminőségi szabványban megadott határértékeket nem tekintjük kötelező érvényűnek, csak arra törekszünk, hogy a vízelosztó hálózatban a víz baktériummentes legyen, ne tartalmazzon trihalometán vegyületeket, ne keletkezzenek klóriaminok, egyéb íz- és szaganyagok, az ammónia nitrifikációja ne induljon meg. Ez a feltétel bizonyos esetekben kisebb-nagyobb technológiai módosítással, a fertőtlenítés célszerű módjának megválasztásával biztosítható. - Csak a közvetlenül ivásra felhasznált víznél biztosítjuk a szabványos minőséget. Ez az ellátási színvonal jelentős romlását előidéző zacskós, vagy házi tisztítóról történő kettős ellátással célozható meg. (Itt említhető meg a két különböző vízminőségű hálózat kialakításának elvi lehetősége is.) - Nem csak a szabványnak kívánunk megfelelni, hanem olyan vízminőséget akarunk előállítani, vagy megfelelő minőségű vízbázisból az elosztóhálózatba juttatni amely ott jól kézbentartható. A kedvezőtlen vízminőség esetén tehát komplex tisztítástechnológiai rendszereket kell kialakítani. Az alkalmazható fertótlenítési és tisztítástechnológiai folyamatok bemutatása és elemzése nem célunk. Megjegyezzük azonban, hogy a BME Vízellátás- Csatornázási Tanszékével együttműködve mintegy három éve nagyszámú laboratóriumi és félüzemi kísérleteket végeztünk illetve végzünk. Ezek a különböző vízminőségre adaptálva szinte valamennyi fertótlenítési lehetőség alkalmazására, valamint komplex tisztításra, azon belül elsősorban a szerves származékok eltávolítására irányultak. A kedvező, elsősorban tisztítástcchnológiai tapasztalatok alapján jelenleg üzemi kísérletek előkészítése van folyamatban. Az 1. ábráról az is leolvasható, hogy a legrosszabb vízminőségű területeken kistelepülések találhatók. Az évi átlagos vízfogyasztás sok esetben 100 m 3 d 1 alatt
