Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Csipai Imre-Domokos Miklós-Jóna Zoltán-Körtvélyi Kálmán: A kiskörei-tározó hatása környezetének belvízviszonyaira

A Kiskörei-tározó hatása környezetének belvíz\'iszonyaira 289 zasztás utáni 15 éves időszak belvízi jellemzői - a Kiskörei-tározó belvizeket növelő és a járulékos belvízvédelmi beruházások belvizeket csökkentő hatásának eredőjeként - nem térnek el szignifikánsan a duzzasztás előtti átlagosan ugyancsak kb. 15 éves időszak belvízjárási jellemzőitől. 4.2. Öblözetenkénti vizsgálat A duzzasztás utáni és előtti időszak belvízi jellemzőinek viszonyszámait öblözetenként vizsgálva, megállapítható, hogy - a maximálisan (ßi) és az átlagosan (/S3) elöntött terület viszonyszáma all hatásterületi öblözet közül csak egy-egy öblözet (a Tiszavalki- illetve a Báberei-öblözet) esetében lényegesen nagyobb all öblözet viszonyszámának 0,8-as, illetve 0,75-ös átlagértékénél; a két kiugró viszonyszám nélkül a fennmaradó 10 hatásterületi öblözet viszonyszámainak átlaga tehát még kisebb lenne, vagyis a duzzasztás utáni időszak még kedvezőbb helyzetét jelezné, - a maximális elöntési időtartamok öblözetenkénti viszonyszámait (/З4) vizsgálva feltűnik, hogy míg a Közép-Tisza vidéki VÍZIG területén levő négy öblözet 0,6 alatti viszonyszámai - amelyek nyilvánvalóan a jelentős belvízvédelmi fejlesztések hatását tükrözik - mélyen a 11 hatásterületi öblözet 1,05-ös átlagos viszonyszáma alatt maradnak, addig a másik két érintett VÍZIG 7 részöblözetében ezek a viszonyszámok, egymással egybehangzóan, mind 1,3 feletti értékek, noha az utóbbi öblözetekben a Kiskörei-tározóhoz kapcsolódóan bizonyos belvízvédelmi fejlesztések ugyancsak megvalósultak. (Ez az ellentmondás az elöntött területek - mindig is rendkívül bizonytalan - becslésének VÍZIG-enként eltérő gyakorlatát valószínűsíti, a múltban észlelt adatok valamiféle „homogenizálására" azonban, sajnos, nincs lehetőségünk.); - az átlagos elöntési időtartamok öblözetenkénti viszonyszámainak alakulását, jelentéktelen eltérésekkel, ugyancsak a fentiek jellemzik; - a mezőgazdaság belvízi terhelését elvileg igen jól jellemző átlagos elöntött terület x (átlagos) elöntési időtartam szorzatok öblözetenkénti maximális és átlagos értékeinek viszonyszámai még az előbbi időtartam-mutatóknál is jóval tágabb határok között ingadoznak a lényeges javulást jelző 0,7-es hatásterületi átlagértékek körül. (A nagyobb ingadozás a két becsült érték szorzataként számított mutatónak a becslési módszerek iránti fokozott érzékenységét is jelzi.) Itt különösen feltűnőek az Örvényabádi- és a Mirhógyolcsi-öblözet rendkívül kis viszonyszámai (ße=ßi-0A)4.3. VÍZIG-enkénti értékelés A III. táblázaton alapuló - elsősorban a hatásterület egészére, valamint a duzzasztás előtti és utáni belvízi helyzet sommás összevetésére irányló - értékelést a továbbiakban, a Kiskörei-tározó által elsősorban érintett három VÍZIG szerinti tagolásban, egy-egy fontosabb részletkérdésre vonatkozó elemzésekkel egészítjük ki. 4.3.1. Az Észak-magyarországi VÍZIG területe. A Tisza jobb oldali mellékvízfolyásainak hordalékkúpjain elterülő 24. jelű heves-dél-borsodi belvízrendszer négy