Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Csipai Imre-Domokos Miklós-Jóna Zoltán-Körtvélyi Kálmán: A kiskörei-tározó hatása környezetének belvízviszonyaira

288 Csipai I., Domokos M., Jóna Z. és Körtvélyi K. 4. A duzzasztás előtti és utáni belvízi állapot statisztikai jellegű összevetése A duzzasztás utáni belvízi helyzetnek a duzzasztás előtti helyzethez való viszonya egy-egy őblözetben a következő tényezőktől függhet: - a két időszak csapadékosságának viszonyától, - az öblözet talajviszonyaitól (duzzasztással szembeni érzékenységétől), - a Kiskörei-tározó adott őblözetben érvényesülő belvízi hatásától, - az öblözet műszaki védettségétől (a belvíz-levezetési kapacitás növekedésétől, a szivárgók működésétől). A duzzasztás előtti és utáni csapadékviszonyokról első közelítésben feltehetjük, hogy az első (9-21 éves) és a második (15 éves) időszak belvízjárást alakító csapadékossága kb. megegyezett egymással. (A hatásterülethez közel található mezőtúri csapadékmérő állomás évi csapadékösszegeinek átlaga az 1953-73 időszakban: 489 mm/év, az 1965-73 időszakban: 490 mm/év és az 1973-88 időszakban: 488 mm/év volt.) Ezt a feltevést alátámasztják a III. táblázat adatai is, amelyek szerint a két időszak belvizes éveinek relatív száma - igen kis (10-20 %-os) szórással - megegyezett egymással. Az egyes öblözetek egymástól eltérő talajviszonyainak hatását úgy semlegesítjük, hogy minden öblözet duzzasztás utáni belvízjárási jellemzőit ugyanezen öblözet duzzasztás előtti jellemzőivel hasonlítjuk össze. A csapadékviszonyok figyelmen kívül hagyhatósága és a talajviszonyok hatásának semlegesítése után első közelítésként kimondható, hogy a vizsgált öblözetek duzzasztás utáni belvízjárási jellemzőinek a duzzasztás előtti jellemzőkhöz való viszonyulása elsősorban a belvízviszonyoktól (

III táblázat) és a műszaki védettségtől függ, vagyis a Kiskörei-tározó és az - időközben céltudatos beavatkozással megváltoztatott (/. táblázat) - védettségi viszonyok közös (eredő) hatását tükrözi. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az átlagos belvízi jellemzők csak a belvizes éveket jellemzik (a belvízmentes évek figyelmen kívül hagyásával), tehát ezek viszonyszámai szintén csak a belvizes évekre vonatkoznak. 4.1. A hatásterület egészére vonatkozó megállapítások A 11 hatásterületi öblözet és a 2 vizsgált időszak átlagában a III. táblázat viszonyszámai alapján kimondható, hogy a két időszak belvízjárási jellemzői gyakorlatilag változatlanok, hiszen az 1360 km

2-nyi területen a viszonyszámok: - a belvizes évek relatív számának hányadosa: /Ji = l,0; - a maximálisan elöntött területek hányadosa: /?2=0

,8, az átlagosan elöntött területeké: /Зз=0,75; - a maximális és az átlagos elöntési időtartamok hányadosa egyaránt:

/З4 =ßs=1,05; - az elöntött terület és elöntési idő szorzataként számított belvízi terhelések maximális és átlagos értékének hányadosa egyaránt ß6=ßi=0J. A hatásterületi (rész)öblözetek viszonyszáma eléggé jó összhangban vannak az összehasonlításra felhasználható egyetlen kontrollterület, a Bazsi-belvízöblözet hasonló viszonyszámaival (III. táblázat). A belvízjárási jellemzők változatlanságát kimondó következtetésünk kissé árnyaltabban úgy fogalmazható, hogy all hatásterületi (rész)öblözet átlagában a duz-