Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Szesztay Károly: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai

Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai 273 Az összetartozó (egyensúlyi) T

0 és R

s

o értékekből kiindulva a (6-21) képletekkel, közelítő módon bármely éghajlati állapothoz becsülni lehet a légköri pára viszonyok és a vízkörforgás főbb adatait (Szesztay 1990) és - ami ennél jóval fontosabb el lehet kezdeni a függőleges irányú globális és makroszintű páradinamika elveinek és módszereinek az éghajlati kutatás más irányzataival összekapcsolt, részletesebb, teljesebb és pontosabb kidolgozását, vagyis a fentebb vázolt elgondolások és tájékoztató eredmények ellenőrzését, pontosítását és tovább fejlesztését. 4. Éghajlatváltozás, vízkörforgás és életterünk kémiai egyensúlya Befejezésül és összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az éghajlat és a víz kapcsolatának három színtere (a víztartók, a térszín és a légkör) pillanatra sem független egymástól, folytonos kölcsönhatásban tartja őket a bioszféra - és benne az ember - életterének két fontos ellátó, karbantartó és szabályozó rendszere: a vízkörfogás és az ehhez szorosan kapcsolódó biogeokémiai ciklus. Ez utóbbi az élethez szükséges alapvető kémiai elemeket (a szenet, nitrogént, oxigént, ként, foszfort, stb.) tartja állandó körfogásban és megújulásban (Mészáros 1981, Budyko-Ronov-Jansen 1985, Lovelock 1987, Falkenmark 1989/b). 18. ábra. Az éghajlatváltozás hatása a talajok vízellátottságára és kémiai egyensúlyára (Stigliani et al. 1990) Fig. 18. Effect of climate change on the water supply and chemical balance of soils Bild 18. Auswirkung der Klimaveränderung auf die Wasserversorgung der Böden und ihr chemisches Gleichgewicht