Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Szesztay Károly: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai

258 Szeszt ay Károly A gyakorlati kérdés feltevések adatszerű vizsgálatához ismerni kell még a talaj víztartó képességének a növényzet számára hozzáférhető (hasznos) nagyságát. Valamely adott tájökológiai egységben ez a hasznos tározóképesség - a harmadik Vízgazdálkodási Keretterv (OHV 1984/a) növénytermesztési alapozó tanulmányához végzett összefoglaló értékelés eredményei (Órlóci-Pintér 1981) szerint - egyrészről az adott növényféleség és a helyi talajadottságok szerint, másrészről a növényfejlődés fázisa, vagyis a vegetációs évszakon belüli időpont szerint is meglehetősen tág határok között változik (8. ábra). JÓ vizgszdalkodèsù talajok Rossz vízgazdálkodási) talajok (3/1 rá 3/Z kategória) (6/1, 6/2,6/3 és J/l kategória) 8. ábra. A gyökérzóna hasznosítható víztározó kapacitásának a növényzeti időszakon belüli változása Fig. 8. Utilizable water storage capacity of the root zone in the growing season Bild 8. Veränderung der nutzbaren Wasserspeicherkapazität de Wurzelzone während der Vegetationsperiode 2.4. Az élettér és az élővilág együttes fejlődése Valamely adott növényféleség által elfoglalható élettér földrajzi lehatárolásában a vízellátottsági tényezőkön kívül természetesen más helyi adottságok, köztük elsősorban a hasznosítható tápanyag mennyisége és milyensége (kémiai összetétele), is fontos szerepet játszanak. A feltételezett zóna eltolódások vizsgálatában az élettér tényezőket többnyire a hozzáférhető vízkészlet és a hozzáférhető tápanyag mutatók koordináta rendszerében vizsgálják (9. ábra). Ilyen ábrázolásban az éghajlatváltozások hatása a koordináta rendszerben megrajzolható „élettér mezők" helyzetének és alakjának megváltozásában jelentkezik (az éghajlatváltozás hatására bekövetkező élettér-mező eltolódását és torzulását a szaggatott vonal jelzi). Erre támaszkodva lehet tájékozódni az új tájökológiai egyensúly kialakulását követő növényföldrajzi helyzetről, amit a 9. ábrán a szaggatott vonalú élettér mezők érzékeltetnek (GraetzWalker-Walker 1988, Falkenmark 1989/a). Az elkövetkező étvizedekre feltételezett, viszonylagosan rendkívül gyors és tartOi globális felmelegedés növényföldrajzi és élelmezési kérdései szempontjából (Hillel-Rosenzweig 1989) fontos kérdés, hogy a rövid, közép és hosszú időtávlatú egyensúlyi állapot elérése valójában mennyi időt vesz igénybe?