Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Mosonyi Emil: Vásárhelyi Pál, Széchenyi István vízgazdálkodási terveinek megvalósítása

Vásárhelyi Pál, Széchenyi István vízgazdálkodási ter\'einek megvalósítója 207 De föld víz feledék, hogy hű nő s árva családnak S a haza könnyeiben fennmarad a jeles." Idézzük még nagy költőnk, Vörösmarty Mihály versét: „Vásárhelyi Pál sírkövére" Hallom-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja? Látom-e zöld koszorús róna, virányaidat? Eljön-e a délibáb tündérpalotáival, álmom Képeihez, szebbnek festeni a honi tért? Oh siket és vak a föld. De ha nemzetem egykor idézné Hű nevemet, lelkem hallja s megérti e szót. Aki Vásárhelyi Pálnak az életével és tevékenységével valóban meg akar ismerkedni, annak nem elegendő csupán „a legnagyobb magyar vízimérnök" életrajzi adatait és munkáit tanulmányoznia, hanem alaposan el kell mélyednie a Tisza-szabályozás előzményeinek és történetének vizsgálatában is. A Tisza-szabályozás t.i. hazánk történetének egyik legnagyobb, nemzedékek hosszú sorozatának életére kiható műszaki alkotása, amely elválaszthatatlanul összeforrt Vásárhelyi Pál nevével is. Vásárhelyi Pál 1795. március hó 25-én Szepes-Olasziban született. 1804-ben szüleivel Miskolcra költözött; itt végezte algimnáziumi tanulmányait, majd Eperjesen filozófiát tanult. Ezután - amint Gonda Béla írja „Vásárhelyi Pál élete és művei" címen 1896-ban megjelent átfogó tanulmánytörténeti munkájában - Vásárhelyi „az akkoriban nem éppen kecsegtető mérnöki pályára szánta magát, s 1814-ben Borsod vármegye mérnöke, Losonczy József mellett vállalt gyakornoki állást". Az akkoriban két esztendőre terjedő, ún. mérnöki tanfolyamot kitűnő eredménnyel végezte el, s 1816 végén, azaz 21 éves korában mérnöki oklevelet kapott. Két évet a Zemplén és Veszprém vármegyei úrbéri földek és erdők felmérési munkálataival töltött, majd 1819 tavaszán a Tisza, a Körös és a Berettyó vízrajzi felvételeihez nevezték ki napidíjas mérnöknek. Ebben az időben házasodik; 1821. március 25-én, éppen 26-ik születése napján, nőül veszi Szentmiklósy Sebők Máriát, az akkori Jász-Kun-Szolnok megyei főorvos leányát. Házassága boldog volt, családi élete derűs, napfényes volt. A hozzá nem értők közönye és a gáncsoskodók rosszakarata ellen folytatott állandó és szívós küzdelemben a családi tűzhelynél talált pihenést és megnyugvást. Vásárhelyi Pál 1826-ban elszakad a Körös vidékétől, mert áthelyezik ahhoz az átfogó geodéziai és vízrajzi munkálatokhoz, amely „dunai mappáció" néven néhány évvel korábban indult meg. Ennél a bonyolult és sok tekintetben úttörő jellegű munkánál csakhamar számos elismerést kap feletteseitől. A következő évben már irodalmi munkásságával is magára vonja a figyelmet; két érdekes tanulmánya jelenik meg a háromszögelés elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A feladatok szaporodásával és a felmerülő műszaki problémák súlyosbodásával a dunai felméréshez, új vezető-mérnökre volt szükség, s a választás Vásárhelyi Pálra esett. Az Országos Építési Főigazgatóság előterjesztésére 1829. április 14-én a Helytartótanács a dunai felmérések vezetésére és egyidejűleg az al-dunai hajózási mérnöki