Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Domokos Miklós: A nyugat- és észak-európai országok hidrológiai együttműködése (FREND) magyar szemmel

A nyugat- és észak-európai országok hidrológiai együttműködése 161 egyes kísérletek jóságát az egyes állomáscsoportokon (clustereken) belüli statisztikai mutatókkal és az állomáscsoportok közötti keresztkorrelációkkal jellemezték. Az egy-egy állomáscsoportba tartozó, „hidrológiailag homogén"-nek minősített állomások földrajzilag természetesen általában meglehetősen szétszórtan - vagyis a térképen egymással keveredve - helyezkednek el. A vizsgált 1597 állomásnak a vízgyűjtőterületre (A - AREA, km

2) vonatkoztatott fajlagos évi átlagos árvízhozama (KNq - QBAR/AREA, m

3 s"

1 km"

2) és az évi nagyvizek variációs tényezője (Q), mint kiválasztott változók alapján 10 állomáscsoportba való csoportosítása a 4. ábrán látható. A 10 állomáscsoport mindegyikének - egy-egy állomáscsoport valamennyi állomását jellemző - „dimenziómentes" (vagyis KNQ-va\ normált) árvízgyakorisági görbéje az 5. ábrán, a T = 100 év visszatérési idejű árvízhozama s annak állomáscsoporton belüli szóródása pedig a 6. ábrán látható. Az állomások árvizek szempontjából való csoportosítását (clusterezését) statisztikai változók helyett vízgyűjtő-jellemzők alapján is megkísérelték, a kísérlet azonban sikertelen volt. 3.2. Regionális empirikus képlet KNQ számítására Az észlelési szelvényekre állomáscsoportonként előállított árvízgyakorisági görbéket az észlelés nélküli szelvényekre, tehát adathiány-pótlásra is alkalmazhatóvá kívánták tenni. Ez csakis a valamely adott észlelés nélküli szelvényhez tartozó vízgyűjtő - ismertnek feltételezett - fizikai és éghajlati jellemzői alapján történhet, amelyek segítségével az adott szelvény valamelyik állomáscsoporthoz rendelhető. A hozzárendelés diszkrimináns-elemzéssel történt, amely ugyanakkor a vízgyűjtő-jellemzők és a gyakorisági görbék alakjai közötti kapcsolatokra is rávilágít. Valamely észlelés nélküli szelvény általában egyetlen állomáscsoporthoz sem rendelhető egyértelműen és kizárólagosan, tehát olyan módszert dolgoztak ki, amely bármely észlelés nélküli szelvény árvízgyakorisági görbéjét valamennyi állomáscsoport görbéinek olyan súlyozott átlagaként állítja elő, amelyben egy-egy súlyszám annak valószínűségével egyenlő, hogy az illető szelvény éppen az adott állomáscsoportba esik. E módszert a „hasonló" vízgyűjtők szerinti súlyozással is általánosították. Az egész FREND-régióra érvényes empirikus összefüggést is kidolgoztak, amely tetszőleges vízfolyás-szelvény évi csúcsvízhozamainak KNQ sokévi átlagértékét a szelvényhez tartozó vízgyűjtő jellemzőiből állítja elő. KNQ értéke ugyanis többek között az állomáscsoport-súlyozásos módszerrel előállított „dimenziómentes" árvízgyakorisági görbék valós vízhozam-értékekkel való beskálázásához szükséges. Az így előállított regionális érvényű empirikus összefüggés alakja: KNQ = 6,75• 10"

6-A

09

2• aß

M

2-/io85

0,1

7• (1

+А,)

1Д

7

'

(l+ß

w)~°'

u -Pj'

3

5 О) 2 ahol A - AREA - a vízgyűjtőterület nagysága (km ); a

Q - BFI - az alapvízhozam-hányad (-), amelynek értékét L 'vovich (1972) nyomán a közvetett és az összes elfolyás viszonyaként értelmeztek; /

108

5 - SL

m

s - a fővízfolyás mederlejtése a vízgyűjtőhatár és a vizsgált szelvény közötti szakasz 10 és 85%-ánál levő szelvény között (-); ß

u -