Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
2. füzet - Domokos Miklós: A nyugat- és észak-európai országok hidrológiai együttműködése (FREND) magyar szemmel
162 Domokos Miklós URB - a vízgyűjtőterület beépített hányada (-); ß w - WPLAKE - a vízgyűjtőterület állóvizekkel borított részének súlyozással számított hányada (-) és végül P a a - AAR - a sokévi átlagos csapadék (mm a~ ). Az (1) összefüggést súlyozott legkisebb négyzetes regressziószámítással állították elő; e módszer alkalmazása esetén az összefüggésben szereplő valamennyi változó 95%-os szinten szignifikánsnak bizonyult. Az összefüggés szorosságát jellemző korrelációs tényező négyzetének értéke: r 2 = 0,878. Az (1) összefüggéssel számított és az észlelt KNQ érték közötti különbségként értelmezett hibák eloszlása a FREND-régióban csak annyiban mutat szabályosságot, hogy az azonos előjelű hibák bizonyos földrajzi csoportosulásai figyelhetők meg. A hibákat elsősorban a független változók (vízgyűjtő-jellemzők) országonként egységesebb értelmezésével, az a Q mutató megbízhatóbb meghatározásával és a ß w mutatónak az eddiginél szerencsésebb értelmezésével lehetne csökkenteni (FREND 1989). Az (1) típusú empirikus összefüggést a tíz állomáscsoport (cluster) mindegyikére külön-külön is előállították. Ezekben az összefüggésekben az A változó hatványkitevői 0,840 és 1,022 között, a többi jellemző hatványkitevői ennél jóval tágabb tartományokban változnak. A kapcsolatok szorosságát mérő r 2 értékek 0,767 és 0,984 közé esnek. 4. A FREND regionális kisvízhozam-vizsgálatai 4.1. A vizsgált jellemzők A kisvízi vizsgálatokat a nemzetközi adatbázis 1350 állomásának felhasználásával végezték (2. ábra). A kisvíz („hidrológiai aszály") jellemzésére a nemzetközi szakirodalomban használatos számos mutató közül a FREND-tanulmány számára az alábbiakat választották ki: - a sokévi átlagos középvízhozamot (KÖQ-ADF, m 3 s _ 1) és annak változékonyságát, mint a vízgyűjtők vízjárásának, vízkészletének és az ezeket érő antropogén hatásoknak alapvető mutatóit; - a Q(l) napi vízhozamok és a Q(10) dekád-középvízhozamok KÖQ-\al normált és logaritmikus valószínűségi hálózatban ábrázolt tartóssági görbéit, ill. az azokról leolvasható 95%-os tartósságú g 9 5( 1), ill Ö9s(10) értékeket. A 7. ábrán különböző jellemző kőzetű vízgyűjtők tipikus, normált napi vízhozamtartóssági görbéi láthatók; - a különböző időtartamú {D = 1,10, 30,60, 90 és 180 napos) középvízhozamok évi minimumainak [Q a mi n (£>) -MAM (D)] Weibull-lineáris hálózatban ábrázolt tartóssági görbéit (8. ábra); - az alapvízhozam-hányados (a e) értékét, amelyet mind az 1350 vizsgált állomásra egységes módszerrel állítottak elő; - az egyes állomások ún. ,/ecesszió-gyakorisági görbéit"agyis valójában a lógnál kisebb Q, napi vízhozamok és a 2 nappal korábbi ß,_ 2 vízhozamok hányadosainak (a K - REC) gyakorisági és tartóssági görbéit ill. az utóbbiakról az 50%-os tartósságnál leolvasott a K5 0 mutatókat (9. ábra).
