Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Major Gábor-Major Pál-Vargay Zoltán: A Duna-Tisza közi hátság lefolyási viszonyainak hatása a talajvízszint változására

150 Major G., Major P. és Vargay Z. 0,800 -| HIDROLÓGIAI ÊV1975/ 76 3. ábra. A szatymazi és kömpöci belvízi hozamok Fig. 3. Excess water discharges at Szatymaz and Kömpöc A Q

0 (mV

1) értéke azt a vízhozamot jelenti az apadási ágon, amely a felszíni lefolyás megszűntének időpontjához tartozik. Az a az ún. kiürülési tényező, a gyakorlatban általában 1/d értékkel adott. AJ. ábrán az 1975-76 hidrológiai évre mutatjuk be az apadó ágnak a vízhozamidősor alapján történő közelítését a szatymazi (Q

s

d) ill. a kömpöci (Q

u) szelvények napi középvízhozamaival. Az elmélet szerint a m-ekben kifejezhető, ún. tározási kapacitást az apadási görbe integrálásával állíthatjuk elő: A Qo és a értéke viszonylag könnyen meghatározható a log Q = f(t) összefüggésből. Az apadási ágat egyenesnek ábrázolják, amelyeknek metszéspontja, azaz az apadási görbe töréspontja kijelöli Q

0 értékét, míg a értéke a felszín alatti bozzáfolyást képviselő egyenes iránytangense. Az/, táblázatban a szatymazi és a kömpöci szelvényekre a teljes lefolyás mellett feltüntettük a felszín alatti hozzáfolyás m

3 a1 mértékegységben kifejezett értékeit is. AzI. táblázatból megállapítható, hogy ez a felszín alatti hozzáfolyás nem számottevő. A továbbiakban vízháztartási meggondolásból számítva a talajvizet elérő beszivárgást és a talajvízpárolgás értékét, és felhasználva a felszín alatti hozzáfolyást, számítható volt az a sávszélesség, amely e felszín alatti hozzáfolyás biztosításához szükséges. Ez a sávszélesség a változó időpontokban a változó körülményeknek megfelelően 30 és 400 m között változott. (A csatorna egyik oldalára vonatkozó hatástávolság ennek a fele.) Látható tehát, hogy a talajvízszint-süllyedés kimutatott területéről jelentős oldalirányú elfolyásra nem számíthatunk. r

1 <2n * V, = f Qdt = Jf, (m

3). (5)