Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

1. füzet - Bratán Mária: A Velencei-tó 1989. évi vízgazdálkodása

Vízügyi Közlemények, LXXIII. évfolyam 1991. évi 1. füzet A VELENCEI-TÓ 1989. ÉVI VÍZGAZDÁLKODÁSA DR. BRATÁN MÁRIA A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1971 óta lényegében minden évben azonos felépítésű, az utóbbi években kissé bővülő tartalmú jelentésben számol be a Velencei-tóval kapcsolatban végzett szabályozási tevékenységéről (KDT KÖVÍZIG 1990). A jelentésbe újabban beépülnek a VÍZIG vízgazdálkodási osztályának hidrometeorológiai és vízmérleg adatai, környezetellenőrzési laboratóriumának vizsgálati adatai és értékelő anyaga, valamint a székesfehérvári szakaszmérnökség Velenceitavi tófelügyelőségének jelentése és a természetvédelmi osztály értékelése. A jelentés olyan tevékenységekkel (hatósági munka, építés, pénzügyi és anyagi adatok) is foglalkozik, amely inkább csak az illetékes hivatali szervek számára érdekes és nem tartozik közvetlen a tó vízgazdálkodási kérdéseihez. 1. Vízkészlet-gazdálkodás 1.1. Észlelőhálózat A tó és a vízgyűjtő hidrológiai és hidrometeorológiai észlelőhálózatát az 1. ábra mutatja. Az észlelőhálózat fejlesztése érdekében 1988-ban a Velencei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás beruházásában vízminőségi monitoring rendszer épült ki a vízgyűjtőn. A KDT VÍZIG kezelésében lévő vízfolyásokra telepített rajzoló vízmércék mérőműtárgyainak felvízi szelvényébe 4 db félautomata árhullám mintavevőt helyeztek el. A kisvízi mintavevőhelyek kiválasztásának szempontja a mezőgazdasági és a kommunális szennyezések elkülönítése volt (7. ábra). A felszín alatti vízminőség megállapítása érdekében 21 db műtrágyatelep, szeméttelep, tehenészeti telep mellé fúrt kút vízminőségét is vizsgáljuk. 1.2. Altalános vízgazdálkodási adatok A Velence-tó 1989. évi vízháztartási helyzetét a megelőző, aránylag hosszú adatsorral rendelkező időszak (VITUKI1960) átlagához viszonyítjuk (/. táblázat). Az adatok összehasonlításánál mindenek előtt azt kell figyelembe venni, hogy 1971 óta üzemel a zámolyi és 1975 óta a pátkai vízszintszabályozó tározó és ezen tározókból való vízpótlást a hozzáfolyás (R

H) értéke természetesen tartalmazza. A vízmérleg-idősor csapadékadatai a tározók üzembelépése óta eltelt időszakban csaknem 100 mm-rel csökkentek. Ennek oka egyrészt az, hogy a régebben felálA kézirat érkezett 1990. VI. 28. Dr. Bratán Mária oki. mérnök, hidrológus, vízgazdálkodási szakmérnök, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDT VÍZIG, Székesfehérvár) csoportvezetője.