Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Puskás Tamás: Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek

Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek 71 3.2. Az adatok számítógépi kezelése A vízrajzi tevékenységet folytató szerveken belül a vízrajzi adatfeldolgozás több területén alkalmazzák a gépi számítástechnikát. Az adatok korszerű számítógépi tárolása azonban általában hiányzik, és ez az adatfeldolgozás gyakorlatilag teljes számítógépesítését hátráltatja. A gépi számítástechnika kínálta lehetőségek felhasználásával biztosítani kell az adatforgalom gördülékenységét, a különböző szervektől eredő adatok egyszerű összevethetőségét és az adatállományok áttekinthetőségét. A vízrajzi tevékenységet ellátó egyes szerveknél folyó számítógépi feldolgozás fejlesztések összehangolását, országos méretű megoldását kell napirendre tűzni. A gyűjtött adatok számítógépre való gyors felvitelét biztosítani kell, ésszerű mértékig egységesített vízrajzi kódrendszer alkalmazása mellett. Számítógépi vízrajzi adatbázist kell kialakítani a vízrajzi tevékenységet ellátó szerveknél. Egységes országos vízrajzi adatbázisnak kell felölelnie a törzshálózat adatállományát és minden egyéb országos jelentőségű adatállományt. (Az államilag finanszírozott, illetőleg elrendezett adatgyűjtés eredményeként keletkező adatokat, a kizárólag lokális felhasználásra való adatok kivételével.) Az adatbázist visszamenőleges adatokkal is fel kell tölteni. Helyi vízrajzi adatbázisokat az egyes szervek saját szükségletei szerint kell létrehozni. Helyi adatbázisok országos adatbázisban levő adatot kizárólag azzal azonos számértékkel tartalmazhatnak. A számítógépi adatbázis használatát megfelelő számú és kiépítettségű gépi munkahely létesítésével, továbbá tipikus szükségleteknek megfelelő katalógus-, lekérdező-, feldolgozóprogramok kidolgozásával meg kell alapozni. A számítógépi adatbázisok közötti rendszeres adatforgalomban országosan egységes adatközlési formák alkalmazását kell bevezetni. A jelenleg telexen folyó gyorsadatforgalomban a telexgép és a számítógép közvetlen kapcsolatát meg kell oldani. A gyűjtött adatok egységes ellenőrzésének, elsődleges feldolgozásának a számítógépre szervezését be kell fejezni annak figyelembevételével, hogy az érdemi emberi munka az adatellenőrzés, -javítás, -pótlás folyamatából sohasem iktatható ki. A feladatok sikeres megoldása érdekében pontos munkamegosztást és szoros együttműködést kell szervezni az érintett szervek között a tervezés, a programozás és az alkalmazásba vétel teljes folyamatára kiterjedően. Az egységes típusú számítástechnikai eszközök alkalmazásával minimalizálni kell a programozási és egyéb költségeket. 3.3. Az adatgyűjtő rendszer fejlesztése Az adatgyűjtő rendszer fejlesztésének irányai: - A törzshálózati adatgyűjtést a térségi folyamatok jobb követése érdekében bővíteni kell a helyi operatív célú üzemi állomások lehetőség szerinti felhasználásával. A hálózati adatgyűjtést ki kell terjeszteni a vízgazdálkodási főművekre, valamint a vízkivételekre és a használtvíz-visszavezetésekre. A hálózati adatgyűjtést ki kell egészíteni: • a különböző felszín alatti vizek, a felszíni vizek és a légköri folyamatok közötti kapcsolatok jobb követése érdekeben szükséges adatgyűjtéssel (e célból a fedőréteg ill. a háromfázisú zóna vízháztartását mérő hálózat kialakítása);