Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Puskás Tamás: Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek

72 Puskás Tamás • az oldott, a lebegő, és a görgetett anyagszállítás, valamint a felszín alatti vízminőség változásának ill. a szennyeződés terjedésnek a nyilvántartását lehetővé tevő adatgyűjtéssel. - Az állapotfelvételek körét bővíteni ill. rendszerességét fokozni kell. A bővítés főbb irányai: • a hálózatban gyűjtött, térben és időben diszkrét, adatok interpolálása, • a vízrajzi jellemzők vízfolyás menti ill. terület szerinti alakulásának feltárása jellegzetes vízjárási és vízkészlet-gazdálkodási helyzetekben, • a pontszerű mérésekkel gyakorlatilag meg nem fogható jelenségek és folyamatok (pl. diffúz szennyezések) jellemzése, • a medrek és a víztartók jellemzőinek feltárása, • a hidrológiai modell-paraméterek meghatározása. - A tájjellemző és kísérleti területek szerepét újra kell értelmezni, figyelembe véve az időközben felszámolt és a még működő területeken szerzett tapasztalatokat. A vízrajzi szolgáltatások korszerűsítését és körének bővítését általában közvetve szolgáló tudományos ismeretek és módszerek fejlesztését célzó megfigyelések lehetőségét és azok végzésének folyamatosságát biztosítani kell. Ezek a megfigyelések nemcsak külön kísérleti telepeken végezhetők, hanem gyakorlati vízgazdálkodási vagy egyéb szempontból is jelentős probléma megoldásához is kapcsolódhatnak. így különösen: a víz és szennyezőanyag forgalom részletes megfigyelése és a környezeti tényezőkkel, valamint a műszaki és gazdasági tevékenységekkel együttes elemzése gyógyforrások környezetében, gyengén csatornázott alföldi településeken, magas fokon meliorált mezőgazdasági területeken stb. A fő követelmény az, hogy a kiválasztott területeken a vizsgált jelenséget befolyásoló emberi tevékenység ill. annak változása és a megfigyelési program összhangban legyen. 3.4. Az eszközök és módszerek fejlesztése A vízrajzi adatgyűjtésben alkalmazott mérőeszközök, valamint hidrometriai, vízrajzi és hidrológiai módszerek fejlesztése terén a főbb feladatok: - A hálózatban folyó észlelések-mérések végrehajtásához szükséges, de nem kapható mérőeszköz-típusok pótlása a kereskedelemben kapható hasonló típusok közül megfelelőnek a kiválasztásával vagy új kifejlesztésével. Ilyen eszközök jelenleg: mechanikus vízállásíró, hordozható mérőlap, jelzőanyagos ill. sóhullámos vízhozammérő felszerelés, forgóműves sebességmérő sorozat. - A rendszeresen észlelendő elemek helyi regisztrálását és a gyorsadatok távmérését a hálózat jellemzőjévé kell tenni. Ennek érdekében ki kell választani vagy ki kell fejleszteni: • regisztráló műszereket a felszíni és felszín alatti vizekre, számítógépre könnyen átvihető, digitális elektronikus adattárolással, különböző működési körülmények esetére, • telemechanikai rendszert a hazánk különböző vidékein számításba jöhető adatátviteli módok figyelembevételével; • távmérő-érzékelőket az elektronikus tárolású regisztrálók figyelembevételével.