Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)
1. füzet - Puskás Tamás: Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek
Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek 67 kőzet, élővilág) kapcsolatának és hatásrendszerének is érzékeny tükre és állapotjellemzője; - a vízviszonyok emberi tevékenyég okozta változásainak csak egyik része szándékolt természetátalakítás, másik része a tevékenységnek másodlagos, járulékos hatása, amely a tevékenység eredeti célját és a hasznosságát nagy mértékben korlátozhatja is, sőt visszájára fordíthatja; - az emberi tevékenységnek tehát alkotóan be kell illeszkednie a természet rendjébe, és a következményeiben károssá váló vagy azzá válható tevékenységet gondos körültekintéssel fel kell tárni, és korlátozni kell, vagy meg kell szüntetni. Az emberi tevékenység és a természeti környezet kapcsolatának mai szintjén a vízrajzi tevékenységgel szembeni általános követelmények (I. táblázat) a következők szerint foglalhatók össze: - Most már nem csak izolált vízrajzi jellemzőkre, hanem a természeti és társadalmi vízkörforgás soktényezős és gyakran nagy térségekre kiterjedő folyamatainak a minél átfogóbb és adatszerűbb ismeretére is szükség van. Szükség van továbbá e folyamatok tervezett vagy járulékos, tartósan egyirányú, illetve ugrásszerű módosulásának feltárására, és a jövőbeni célszerű(bb) beavatkozások természeti lehetőségeire vonatkozó ismeretszerzésre, az adott térségre vonatkozóan. Ez ad alapot a vízilétesítmények üzemelésének koordinálásához, a vízgyűjtő üzemrendek, valamint a víztakarékossági és vízvédelmi szempontok érvényesítéséhez, a főművek hatékonyságának megállapításához és növeléséhez, és általában a térségi vízgazgálkodáshoz és vízgazdálkodás-fejlesztéshez. Ezért: meg kell szervezni a természetes és mesterséges folyamatok állandó figyelését, a folyamatrendszer és a vízháztartás jellemzőinek átfogó nyilvántartását térségi méretekben. - Ma már a vízkörforgásra vonatkozó adatok helyes értelmezéséhez és értékeléséhez a környezet többi jellemzőinek figyelembevételére is szükség van. Annak a környezetnek a jellemzőire, amelyben a vízkörforgás lejátszódik, amellyel kölcsönhatásban alakul, és amely környezet az emberi tevékenységek folytán szintén változik. A társadalmi-gazdaI. táblázat Üj követelmények a vízrajzi tevékenységgel szemben A szemlélet és módszer korszerűsítése Az érdekviszonyokhoz igazodás Az infrastruktúra részévé válás • A hidrológiai folyamatok alakulásának figyelése térségi méretekben • A vízkörforgás és a környezet más egyéb jellemzői közötti összefüggések figyelembevétele • Befolyásolt természeti folyamatok térségi rendszereinek leírására és várható viselkedésük vizsgálatára alkalmas módszerek, ill. modellek alkalmazása • Kislétszámú szakszemélyzet alkalmazása, gépesítés és automatizálás • A vízhasználók és az információigénylők bevonása a vízrajzi tevékenységbe, ill. költségeinek viselésébe • A termelési-szolgáltatási, szakigazgatási és gazdaságfejlesztési folyamatok döntési pontjaihoz illeszkedő vízrajzi információrendszer működtetése