Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Puskás Tamás: Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek

Vízügyi Közlemények, LXXII. évfolyam 1990. évi 1. füzet HOSSZÚ TÁVÚ VÍZRAJZI FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK PUSKÁS TAMÁS A vízrajzi tevékenység fejlődése hazánkban és a világban egyaránt összefügg a gazdasági viszonyok alakulásával, különösen a vízgazdálkodás fejlődésével. Három tipikus szakasz különböztethető meg, amelyek tisztán alig, párhuzamosan annál inkább jelentkeznek: - az első szakasz: a természetes állapot vízrajzi adatainak mérése, feldolgozása, közreadása; - második szakasz: a vízi létesítmények megépülte utáni, az üzemeltetésükhöz szükséges vízrajzi információkat is nyújtó, vízrajzi tevékenység; - a harmadik szakasz: a környezeti hatásokra is kiterjedő vízrajzi tevékenység. A Föld legtöbb országában létező, vízrajzi feladatokat ellátó szolgálatok a fejlődés különböző szakaszában vannak. A fejlett országokban már a harmadik szakasz megvalósításán fáradoznak. A vízrajzi szolgálaton a közérdekű vízrajzi tevékenységek szerves egészet alkotó rendszerét értjük, függetlenül e tevékenységek szervezeti hovatartozásától. A száz éve egységes magyar vízrajzi szolgálatnak tulajdonképpen a második szakaszba való áttérése sem fejeződött be, de a gazdaság fejlődése következtében egyes területeken, ill. vonatkozásokban már a harmadik szakasz problémái és feladatai jelentkeznek. Ezek az újabb vízrajzi problémák és feladatok különösen a következő igényekből fakadnak: a vízgazdálkodási beavatkozások alapozását szolgáló korszerű műszaki-hidrológiai módszerek alkalmazásához a befolyásolt vízviszonyok esetében szükséges adatbázis iránti igény; a vízkészlet, vízjárás, rétegnyomás és egyéb természeti viszonyok egyirányú változásainak feltárása, értékelése és előrejelzése iránti igény; a különböző vízfajták közötti kapcsolatok ismerete iránti igény, figyelemmel a szennyeződések teijedésére is; a mennyiségi és minőségi vízmérlegek iránti igény; és általában a folyamatokban és térségekben való gondolkodás igénye. Az átlépés a fejlődés egyik szakaszából a másikba számos elméleti és gyakorlati nehézség, félreértés és kétely felbukkanásával jár. Ezek leküzdésének elősegítésére globális méretekben a Meteorológiai Világszervezet tesz legtöbbet azáltal, hogy a Föld vízrajzi szolgálatai közötti tapasztalatátadásnak, a szakemberek közti gondolatcserének és a gondolatok szintetizálódásának a lehetőségét, elsősorban rendezvények és egyes kiadványok révén, megteremti. A vízrajzi szolgálatok - minket most különösen foglalkoztató - harmadik fejlődési szakaszbeli szerepének, betöltendő működési körének a meghatározása, továbbá elveinek és módszertanának a kialakítása és szélesebb körű alkalmazása terén világszerte a legutóbbi években történtek meg a kezdeti lépések. A kézirat érkezett: 1989. VIII. 24. Puskás Tamás oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI, Budapest) Hidrológiai Intézetének vízrajzi tanácsadója. A tanulmány alapja az OVH megbízásából a Vituki-ban készült Hosszú távú Vízrajzi Fejlesztési irányelvek c. összeállítás.