Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)
1. füzet - Juhász Endre: A szennyvíziszap-elhelyezés visszahatása a tisztítótelepen belüli kezelésre
60 Juhász Endre A település szempontjából - a szennyvíziszaphoz hasonlóan - a szemét szállítása és elhelyezése szintén terhes feladat. A két anyag egymás tulajdonságait kiegészítve gazdaságosan hasznosítható. (Komposztkészítés, depóniagáz-nyerés stb.) Rá kell mutatni, hogy a szennyvíziszap környezetvédelmi és egészségügyi szempontoknak megfelelő kezelése és biztonságos módon történő elhelyezése olyan preventív tevékenység, mely esetleg időben elhúzódható potenciális veszélyt hárít el. E károk többnyire nem a szennyezést előidézőknél jelentkeznek, s az időelhúzódás miatt az okozó felkutatása nem mindig jár sikerrel (vízbázis-szennyezés, erdőpusztulás, vadállományveszteség stb.). A költségek vizsgálatánál a visszatérülések összehasonlítható „haszon" tételei között a be nem következett kár közgazdasági fogalmát megfelelően értelmezve figyelembe kell venni. A szennyvíztisztítás, ezen belül a szennyvíziszap-kezelés feladatköre a környezetgazdálkodás egyik alaptényezője, s egyben a társadalom civilizációs színvonalának mutatójaA mintegy 12 ezer km csatornahálózat és a további 2,8 millió m 3 d _ 1 tisztítókapacitás tervezett és szükséges megvalósítása mellett a szennyvíziszapban felhalmozódott valamennyi potenciális energia kiaknázása, továbbá a természeti körforgásba gazdaságos módon és ártalom nélkül történő visszajuttatása hazánkban az elkövetkező 20 esztendő nehéz feladata lesz. Eredmény csak akkor várható, ha a víz- és környezetgazdálkodás nem egyetlen tárcára hárul, hanem élvezi a társadalom egészének támogatását. IRODALOM Benedek P. (szerk.): Környezetvédelmi biotechnológia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1989. Best. R.-Mun, F.I.: Want Not Waste Not! Sensible Sludge Recycling. Wat. Pollut. Control. 79. k. 2. sz. 1980. Brade-Harwood: Folyékony szennyvíziszap szállításának gazdaságossága. Water treatment 1982. 3. sz. Csanády M.: A szennyvíziszap-szállítás és -elhelyezés egészségügyi szempontjai. Hidrológiai Közlöny, 1979. 11. sz. Felgner G.: A szerves szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának eredményei. Wassenvirtschaft-Wassertechnik. 30 k. 12. sz. 1980. Juhász E.: A regionális szennyvízelvezetés optimalizálása. Hidrológiai Közlöny. 1983. 1. sz. Juhász E.: Szennyvíziszap-kezelési technológiák. MTA kandidátusi értekezés. Budapest, 1986. Juhász E.: A szennyvíziszap komposztálása egyéb hasznosítható anyagok felhasználásával. Hidrológiai Közlöny, 1987/2-3. Juhász E.: A szennyvíziszap-kezelés és -elhelyezés általános kérdései. Hidrológiai Közlöny. 1989. Lopp, H.: Rechnergestützte Modellirung und Optimirung von Verfahren der Abwasser und Schlammbechandlung. VEB. PROWA NDK Halle 1988. Malz. F.: Essentielle Nährstoffe in Kommunalen Klärschlamm. Abwassertechnik. 36 k. 6. sz. 1987. MÉM-EüM-OVH: Szennyvizeihelyezési szabályzat (Közlemény) 9003/1983. Mi.: Szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezése és hasznosítása. MI K) 420 83. Budapest 1983. Mistéth E. Mérnöki létesítmények és hálózatok rendszertechnikai értékelése. Mélyép. Tud. Szemle 1984. 3. sz. Ring J.: Több kritériumos döntési eljárások. Vízgazd. Kut.-Fejl. Eredményei 9. sz. KVM, Budapest 1988. Scheltinga. HJ.: Sludge in agriculture: The European Approach Wat. Sei. Techn. 19 k. 8. sz. 1987. VITUKI: Kommunális szennyvíziszapok elhelyezése talajra. Témajelentés.Témafelelős Egressyné-Gajárszky (kézirat). 1987. * * * OőpaTHbiü )<t>(J>ch i pa JMEUIEHHH HJia CTOHHMX BOA ><a oöpaőoTKy Hjia HA OHHCTHMX CIAHHHHX JJ-p ÍOXAC 3nöpe, dunA. UH3K., Kandudam mexHuiecxux HayK A B TOP HCXOFLHT H3 TOrO 0n03HaHHH, HTO pa3MCLHCHHe HJIH HCn0JIb30BaHHe HJia CTOHHMX BOA »BJIAETCH HaHÖojiee KPHTHHCCKHM 3BCHOM B N0AH0M TexHOJiornnecicoM npouecce oöpaöoTKH Hjia CTOHHblX BOA. VcjlOBHÍIM pa3MemeHHH HJIH HCn0JIb30BaHHH HJia OnpeAeJTÍHOTCÍI CpeACTBa TpaHCnopTa H OHH BMecTe oöpaxHű BJIHHKJT Ha CTeneHb OHHCTKH CTOHHMX BOA, B TÓM HHCJie H oöpaöoxKH HJia CTOHHblX BOA- OÖpaTHblH 3(J)(J)eKT paiMemeHHH H HCn0JIb30BaHHS HJia CTOHHblX BOA Ha TeXHOjiorHHecKHH riponecc TpaHcnopTHpoBKH—oöpaöoTKH—xpaHeHHH noKa3aH Ha puc. 1. CxeMa pa3MEMEHHA H ncn0Jib30BaHHsi H.ia CTOHHMX BOA noKa3aHa Ha puc. 2. CHCTe.via ycAOBHH ce.ibCKOxo-
