Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Juhász Endre: A szennyvíziszap-elhelyezés visszahatása a tisztítótelepen belüli kezelésre

A szennyvíziszap-elhelyezés visszahatása a tisztítótelepen belüli kezelésre 51 II. táblázat A fajlagos költségek összehasonlítása A szállító jármű Költségarány típusa hasznos térfogata % típusa m

3 % Praha* 3,5 100 IFA 4,5 89 KAMAZ 8,0 81 Tátra—Kamaz 10,0 80 Budamobil—Kamaz 11,7 57 * 100%-nak felvéve. megteremteni. E „kombinált" megoldásnál a folyók téli jégjárására (uszály), nemkülönben az iszap összefagyására (szivattyúzás) stb., figyelemmel kell lenni, azaz tartalékmegoldással számolni kell. Az iszap szárazanyag-tartalma és a szállítási módozat megválasztása között az összefüggés szembetűnő. Az 5. ábra ismert 5% szárazanyag-tartalmú rothasztott iszap víztelenítési görbéjét mutatja azzal a kiegészítéssel, hogy feltünteti az adott nedvességtartalomhozjavasolható szállítási lehetőséget is. A szállítási mód és a víztelenítés hatékonysága között fennálló kapcsolat tehát egyenesen utal az optimalizálásra alkalmas matematikai modell előállítására. A víztelenítés jelentősége a szállítási hossz növekedésével hatványozott mértékben jelentkezik, hiszen kézenfekvő, hogy „fölös" folyadék szállítása az üzemköltséget növeli. Bár a szállítójármű befogadóképességének növelése a fajlagos költségekre nézve kedvező (Ft/tkm), ám az útviszonyok (burkolat, forgalom) a kihasználás lehetőségét csökkentik. Az üzemszervezés feladata az élőmunka és a szállító jármű gazdaságos kihasználása érdekében az útvonalszakaszhoz rendelhető fordulószám és a szállító járműtérfogat optimalizálása. A különböző hasznos térfogatú járművek beszerezhető összahasonlító fajlagos költségarányairól a II. táblázat adatai adnak számot. Az összehasonlítás alapjául (100%) a 3,5 m

3 hasznos térfogatú Praha kocsi szolgál, melynek fajlagos költsége 5,7 Ft m~ 3km (Győr-Sopron Talajerőgazdálkodási Vállalat 1988. évi adatai alapján.) A II. táblázat egyértelművé teszi, hogy a szállító jármű térfogatának növekedésével a fajlagos költségek csökkennek. Mintegy 15-18 m

3 térfogatérték fölött a költségcsökkenés azonban már kevésbé jelentős. E méret felett a járművek már kevésbé mozgékonyak, a viszonylag megnövekedett tengelynyomás miatt a szükséges szilárd burkolat nem minden esetben biztosítható. Mindezek arra utalnak, hogy az iszap szállítására felhasználható jármüvek fajlagos költségeinek optimuma hazai környezetben kb. 15-16 m

3-es űrtartalom körül helyezkedik el. A hazai ipari háttér jelenleg speciális iszap (táv) szállító járműveket nem gyárt. Mindenképpen említésre érdemes azonban pl. a nyírteleki Agrogép gyártmánycsalád, mely részben traktorvontatású taVtálykocsikat (DETK típus), Csepel alvázra épített szippantó tartályokat (DEFT típus) és a folyékonyműtrágya-szállításra tervezett, de megfelelő átalakítás után iszap távszállítására is alkalmazható nyerges vontatóval mobilizált DETK 3015 típusú, 15,0 m

3