Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

384 Berényi P. és Erdélyi M. 4. ábra. Litológiai szelvény, Soltszentimre, Alpár között Puc. 4. JIumoAozimecKuü npocßuAb Mencdy IIIoAmcenmuMpe u AAnap Fig. 4. Lithological profile between the towns of Soltszentimre and Alpár Bild. 4. Lithologischer Schnitt zwischen Soltszentimre und Alpár pedig a „megcsapolásé" (felszálló vízmozgás). A természetes dinamikai állapotot a víztermelés azonban már erősen megzavarta. A fő vízadóréteg vastagsága a Tisza felé növekszik (3. ábra), hidrodinami tulajdonságai is kedvezőek, ahogy azt a Duna-Tiszacsatorna legújabban javasolt (Nemere 1988) nyomvonala (1. ábra) mentén felvett A-A szelvény (4. ábra) és a Duna-Tisza közti terület déli részén felvett (1. ábra) B-B szelvény (5. ábra) is mutatja. A Bács-Kiskun megye déli részén és Csongrád megye Ny-i részén az alsó pleisztocén kedvezőtlenebb vízföldtani adottságának oka az, hogy ezt a vékony vízadóréteget (3. ábra) nem nagy folyam, a Duna rakta le, hanem a kisebb energiájú dél-dunántúli folyók, melyek az akkori DNy-i irányú Duna felé folytak. Az alsó pleisztocén határa bizonytalan, mert egyrészt kevés a kőzettani vizsgálati adat, másrészt a kevés fúrásszelvény szerint fogazódik a dunai üledékkel. Legvalószínűbb határa a Kékeshalomtól, Jánoshalmától, Mélykúttól, Bácsalmástól nyugatra és délre Kunbajáig terjedő sáv. A második vízadó réteg a Duna-völgyi felszínközeli kavicsos homoktól jól elkülöníthető felső-pannóniai homokszintek összlete. Ennek kevés a kapcsolata a Hátság plesztocén összletével, kivéve néhány kedvezőbb helyet, ahol az alsó pleisztocén aprókavics homok a felső pannóniai összletre települt. A Hátság nyugati részén (Rém) a vékony és kedvezőtlenebb vízadóképességű alsó pleisztocén réteg alatt felsőpannóniai homokszintek találhatók. E homokszinteknek a