Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A rétegvíz szintjének süllyedése a Duna—Tisza közén 385 5. ábra. Litológiai szelvény a déli országhatár mentén Puc. 5. JIumoAoeutecKuü npotfiuAb edoAb MOKHOÜ aocydapcmeennoü spamtijbi Fig. 5. Lithological profilé along the Southern state border Bild. 5. Lithologischer Schnitt entlang der südlichen Staatsgrenze pleisztocén fedőjével való dinamikai kapcsolata igen korlátozott. Ezt mutatja vizének „mély helyzetű" nyugalmi szintje és vízminősége (Urbancsek 1960-86) is. Vízadóképessége is jóval gyengébb, mint pleisztocén fedőjéé, ezt jelzi az is, hogy az észlelő kutakban nyugalmi szintje gyorsabban csökken azonos mennyiségű termelés esetén is, mint a pleisztocén vízadó rétegé (Rém 2. ábra). A rétegvíz szintsüllyedését a vízművek adataiból szerkesztettük. A 6. ábrán megadtuk a 150-300 m-es mélységet rétegvíz nyugalmi szintjét, a tengerszint felett az 1987. január 1-jei állapotnak megfelelően. A Duna-Tisza közének a jugoszláv határhoz közel eső részén a „vízmüves rétegsor" lassú „kimerülése" után megnyitott mélyebb rétegsor nyugalmi szintjét is ábrázoltuk. Egyértelműen megállapítható, hogy a vezetékes vízellátás kiépítése óta a szintsüllyedés katasztrofálissá lett. Az I. táblázatban megadott értékek mellett részletesen feldolgoztuk a Duna-Tisza közi területen levő és jellemzőnek tekinthető nagyobb vezetékes vízellátású városok közelében levő talajvíz és mélységi víz megfigyelő kutakban történő vízszintváltozásokat, a kutak kataszteri sorszámának feltüntetésével. A ceglédi (7. ábra), a kecskeméti (8. ábra), a tiszakécskei (9. ábra) területeken levő talaj- ill. különböző mélységű vízadórétegekben levő kutak vízszintváltozásai egyértelSZEOED 478 Ttil m 100 | ±0 i -100 | -200 I -300 I -«00 ' Homokszazalek o-io 0 (Pleisztocén) 10-20 PI

3 (Felső-pl iocén) 20-30 PI

2 (Felső - pannon) 30-«o Pl, (Alsó-pannon) 40 - 50 T

s (Felső-triász) 50-80 >60 TOMP* KELEBIA ASOTTHALOM 35 11 18 MÓRAHALOM 23 Pl, B-B szelvény