Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Barna Bertalan-Kardos Mária: A vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése

318 Barna B. és Kardos M. A vízhasznosítás szabályozás által képzett érdekeltségi viszonyok közös vízhasználati formákra ösztönözhetnek. Ilyen lehet a vízhasznosítási társulat, amely meghatározott vízgyűjtőn vagy felszín alatti területegységen, megfelelő határfeltételekkel gazdálkodhat a vízkészlet mennyiségével és minőségével. Határfeltételek a felszíni vízkészlet vonatkozásában: - a befolyó és elfolyó vízkészlet nagyságának azonossága (csak a területen képződött vízkészlet elhasználása), - a befolyó és elfolyó vízkészlet minőségének azonossága (csak a területére vonatkozó szennyezőanyag-terhelhetőség kihasználása). A határfeltételeket meghaladó mértékű vízhasználat a vízjogi engedélyben szabályozandó, és ez után VKHD fizetendő. Ez a társulati forma érdekeltté tesz a saját és az átfolyó vízkészlet gazdaságilag hatékony használatában és az állami érdeket is érvényesíti. A vízhasznosítás szabályozásánál, fejlesztésénél végeredményben a következő fő stratégiai feladatokat lehet megfogalmazni: - a törekvés a frissvíz-használat arányának ésszerű gazdálkodással, a szennyezőanyag befogadóba való vezetésének megfelelő technológiával elérhető legkisebb mértékére, - a vízhasználat-szabályozás műszaki, gazdasági és jogi feladat- és eszközrendszerének meghatározása, - a víztakarékos és környezetbarát üzemi termelési technológiák és üzemi vízgazdálkodási rendszerek bevezetése, - a vízhasználat-elhelyezés, vízigény-kielégítés országos és területi ágazati elveinek kidolgozása, - értéken alapuló gazdasági szabályozó háttérkörnyezet kialakítása, - a vízhasznosítási társulatok alakulási lehetőségeinek megteremtése, minta-alapszabály kidolgozása. 3. A vízkészletek és vízkészletbázisok védelme A nemzeti vagyont képező vízkészlet elszennyeződése jelentősen csökkenti annak értékét, hiszen a hasznosíthatóvá tétel költségei növekednek. Ezért mind nagyobb szükségességként jelentkezik a vízfolyások, a felszíni és a felszín alatti vízkészletbázisok szennyeződést megelőző aktív védelme. A Vízügyi törvény (Vt 1964) és az emberi környezet védelméről szóló törvény általában intézkednek a felszíni és a felszín alatti vizek védelméről, de még a végrehajtási jogszabályok is pl. a védőterületekről csak ivóvízellátásra igénybevett vízkészletbázisok tekintetében tartalmaznak előírásokat. Megállapítható, hogy Magyarországon e területen jelenleg csak részleges műszaki és jogi szabályozás van érvényben, amit a vízügyi hatóság esetenként érvényesít. Az időközben bekövetkezett gazdasági fejlődés és változások miatt, a vízhasználatok vízminőséggel támasztott igényeinek és érzékenységének fokozódása, valamint a potenciális szennyeződési veszély növekedése következtében a vízkészlet-gazdálkodás fejlődése érdekében szükség van a jelenlegi szabályozás egységesítésére és továbbfejlesztésére. A komplex vízkészlet-gazdálkodási szemlélet több új szempontot is felvet a vízvédelmi övezetek fejlesztése vonatkozásában. így célkitűzés lehet, hogy - a védőövezet-rendszer kialakítása egyaránt szolgálja minden vízkészletbázis, tehát