Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Barna Bertalan-Kardos Mária: A vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése

A vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése 317 alapul szolgálhat a tényleges állami ráfordítási mértéket differenciáltan tükröző vízkészlethasználati díj megállapításához is) és - a vízkészlet- és szennyezőanyag-terhelhetőségnek terület- és ágazatközi gazdaságos megosztása a jelenlegi és fejlesztési igények alapján. A vízkészletek hasznosítását bizonyos mértékben és egyes hasznosítási területeken korlátozhatják a gazdálkodás alapjául eddig elfogadott ún. mértékadó vízkészlet paraméterek, amelyek csak egy meghatározott vízhiánytűrésű mértéket vesznek figyelembe. Országos szintű elszámolásoknál ezek megfelelően jellemeznek, azonban kisebb vízgyűjtőterületi egységekben lehetővé kell tenni nagyobb vízhiánytűrésű, üzemi vagy társulati tározóval rendelkező vízhasználatok számára a kisebb biztosítottsággal lefolyó vízkészletekből való részesedés lehetőségét. Ennek feltételeit, mint például a kis vízfolyásokon a vízmércehálózat további fejlesztését és a vízminőség rendszeres észlelését meg kell teremteni. 2. Vízkészlet-hasznosítás, vízhasználat-szabályozás A társadalom növekvő vízszükséglete alapvetően szükségessé teszi a vizekkel való takarékosabb gazdálkodást és a víz tisztaságának fokozottabb védelmét, a víz szennyeződése elleni megelőző, aktív védekezést. Ezért a vízhasználatok tervezését, hatósági engedélyezését és üzemelését műszaki, gazdasági és jogi vonatkozásban egyaránt szabályozni szükséges és meg kell teremteni a megfelelően szabályozott üzemelés feltételeit is. A vízkészletekkel való takarékosabb gazdálkodás megköveteli a vízhasznosítás megfelelő szabályozását. Ennek mértéke a következők alapján állapítható meg: - lefolyás-szabályozással hasznosíthatóvá tett felszíni vízkészletek nagysága és területközi megosztása, a felszín alatti vízkészletbázisok igénybevehetősége, - a vízkészletbázis mennyiségi és szennyezőanyag terhelhetőségi kapacitásának lekötöttsége, kihasználtsága, - a más vízkészletbázisok, vízgazdálkodási rendszer, vízgazdálkodási közmű igénybevehetősége. A vízhasználat-szabályozás üzemi módjai a következők lehetnek: - víztakarékos és környezetbarát termelési technológia alkalmazása, - a víztakarékos és környezetkímélő üzemi vízgazdálkodási rendszer alkalmazása. A vízhasználat-szabályozás jogi és közgazdasági eszközökkel hajtható végre. A jogi szabályozás hatósági vízjogi engedélyezés és vízügyi felügyelet útján, a gazdasági szabályozás megfelelő ár-, díj- és bírságolási rendszer útján érvényesíthető. A vízkészlet-hasznosítást gazdasági oldalról, mennyiségi vonatkozásban a megfelelő orientálást elősegítő mértékű, a főművi beavatkozások költségeinek egy részét továbbhárító, területileg differenciált vízkészlet-használati díj (VKHD) szabályozhatja. Ezért a VKHD fizetés rendszerét tovább kell fejleszteni, hogy arányosan tükrözze az állami ráfordításokat, és hogy mértéke független legyen a szervezeti és tulajdonformától. Az analóg módon és célra létrehozandó környezethasználati díj (KHD) rendszerében a vízkészlet, mint környezeti elem szennyezőanyag-hígító, -lebontó és -elszállító képességének igénybevétele kerülne pénzügyi ellentételezésre az összes bevezetett szennyezőanyag-terhelésre, függetlenül a bírságolási határértékektől.