Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)
1. füzet - Rostás J.-Bulla M.: Komplex környezetértékelési eljárások kidolgozásának megalapozása
28 Rostás J. és Bulla M. Természetesen a különböző - a levegő, a víz, a talaj - alrendszer esetén a vektor elemei más és más értékeket vehetnek fel. Ezen értékek egy része különböző monográfiákban megtalálható és kigyűjthető. A hiányzókat azonban meg kell mérni, ill. meg kell határozni. Az optimális állapot meghatározása egy-egy elemre sem könnyű. Első lépésként meg kell határozni az optimalizálás célját. Első célként feltétlen az ember egészsége szempontjából keressük az optimális állapotot. További lehetőség a társadalom vagyonában (ideértve az ember egészségét is),a környezeti erőforrások és befogadó kapacitások túlzó és/vagy helytelen használatával okozott károkat lehet figyelembe venni. Léteznek olyan állapotjellemzők - mint pl. a levegő CO-, S0 2-, NO x_, por-, korom- stb. tartalma - amelyek nulla értéke tekinthető az optimális értéknek. Vannak olyan állapotjellemzők is, amikor nem ez a helyzet - mert bizonyos anyagok teljes hiánya is okozhat egészségkárosodást (pl. ha a levegő oxigéntartalma volna kisebb a szokásos értéknél). Az i'-edik állapotjellemző optimális értéke ahol a, (z = K+ 1, ..., ri) valamilyen állandó értékek. Tekintettel arra, hogy a q, (i = K+ 1, ..., n) állapotjellemzők azonos értékei sem egyformán befolyásolják az emberek egészségét, ezért erre való hatás szempontjából ezeket valószínűségi változónak kell tekinteni. Az általuk okozott egészségkárosító hatás jellemzésére, egy ún. gyakoriság- görbe vehető fel, amely mutatja, hogy adott népességből mennyi károsodott, ill. mennyi nem károsodott. Ha nem lép fel a valószínűség-számítás központi határeloszlás tétel feltételeit érvénytelenítő ok, akkor ez a görbe az 1. ábrán látható Gauss-eloszlással közelíthető. A q°, az optimális állapottal azonosítható érték, a gyakorisági görbe legnagyobb értéke. A gyakorisági görbe meghatározása kísérleti úton úgy történhet, hogy megfigyeljük a különböző qy értékek, illetve a 1.5. Az optimális állapot meghatározása (26) 9i] =9ij <9i(i+l) 1. ábra. A gyakorisági görbe Puc. 1. Kpuean oöecneuenHocmu Fig. 1. The frequency curve Bild 1. Die Häufigkeitskurve \VK90H3 \ o
