Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Tiszalöki-vízlépcső mozgásai 215 az osztóhézagok viselkedésének vizsgálata a teljes vizsgálati idő, azaz 1958-87 között, lehetséges. 2.2 Hiba megállapítása a relatív elmozdulások vizsgálata segítségével Egy esetben nem igazolódott, hogy az egyenesek párhuzamosságát új pontjel létesítése okozta. A P78-P79 közül (1. ábra) nem pusztult el egyik sem, az eltérés (7. ábra) az osztóhézag hibáját jelentette, amit a hajózsilip leürítésekor, az osztóhézagon átfolyó víz is jelzett (Gresz 1985). A vizsgálat azt mutatta, hogy az elmúlt 30 évben az alsó fő parti oldala nem süllyedt együtt a hajózsilip többi részével, fennakadt és a leürítések során a magasságkülönbség változása hirtelen következett be. Ez tehette tönkre a rézlemezből készült líra alakú dilatációs szerkezetet. E tapasztalat alapján más helyekre vonatkozóan is kimondható, hogy a mért legnagyobb eltérés esetén (20 mm), a vízlépcsőn kialakított vízzáró csatlakozások tönkremennek. 95,37 95,365 7. ábra. P78 és P79 pontok mozgása Puc. 7. Cdew penepubix nyHKmoe P78 u P79 Fig. 7. The displacement of points P78 and P79 Bild 7. Bewegung der Punkte P78 und P79 \VK90231 95,27 95,20 95,29 95,30 P 78 magassága, mA

.f. 9531 3. Összefoglalás A Tiszalöki-vízlépcső függőleges elmozdulásainak vizsgálata a hibás alappont ellenére lehetővé tette a műtárgyon mért pontok legvalószínűbb abszolút magasságainak meghatározását egy, a teljes vizsgálati időszakban mért, pont segítségével. Megállapítottuk, hogy a mozgások a tiszta rugalmas tartományban vannak. A hőmérséklet-ingadozás hatását nem tudtuk kimutatni.