Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

2. füzet - Völgyesi István: Áramvonalrendszer meghatározása víztermelő létesítmények környezetében

A ram vonalrendszer meghatározása víztermelő létesítmények környezetében 155 rétegnek valamely felszíni víztérrel (folyóval) történő érintkezését jelöli. Itt a folyó és a réteg közötti kapcsolat ellenállásmentes. A másik, az előzővel párhuzamos egyenes vonal vízzáró határolást képvisel, ahol a réteg megszűnik, kiékelődik. 2. A megoldás alapjai A keresett áramfüggvény értékeket az eredeti talajvízfelszín, valamint a vizsgált területen működő kutak és galériák áramfüggvényeinek összegzéseként kaphatjuk meg, a folyó és a vízzáró határ jelenlétét pedig tükrözéssel kell figyelembe venni. A három alapeset önállóan számítható áram vonalai az /. ábrán szerepelnek. A hidraulikával foglalkozó kézikönyvek mindhárom típus áramfüggvényének levezetését részletesen tárgyalják. Puc. I. OcnosHbie CAytau cucmeMbi AUHUÜ moKa Fig. 1. The fundamental cases of streamline-systems Bild 1. Die grundlegenden Fälle der Strämungsliniensysteme A síkbeli, egyenletes sebességű párhuzamos vízmozgás áramfüggvénye minden különösebb levezetés nélkül is felírható. Az 1. ábrán jelzett koordinátarendszerben a következő összefüggést kapjuk: y/

p = kml(x sin ß-ycosß), (1) ahol y/

p - az áramfüggvény [m d1]; k - a réteg szivárgási tényezője [m d

1]; m-a rétegvastagság [m]; és / - a talajvízfelszín esése [m m ']. A többi mennyiséget 1. 1. ábrán. A pontszerű vagy véges vonal menti nyelő áramfüggvényét általában a komplex változós függvények módszerével határozzák meg. Pontszerű nyelőnél eszerint: Qi. w, = <Pi + ty/i = — In z, 2 n vonal menti nyelőnél pedig: Qi , 2 w = 0 + ím = —

arch 1 1 T

J I™ ^