Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

4. füzet - Szigyártó Z.-Gilyénné Hofer A.-Laczay I.-Várnainé Pongrácz M.: Módszertani vizsgálatok a töltésezett folyók nagyvízi vízjárásának meghatározására

Módszertani vizsgálatok a töltésezett folyók nagyvízi vízjárásának meghatározására 567 1970. evi felső konfidencia határ 1970. évi 1 %-os 4. ábra. Az újra számított, 1%-os valószínűségű évi legnagyobb jégmentes árvízszintek minősítése Рис. 4. Оценка поводочного горизонта 1%-ой обеспеченности, расчитанного по состоянию 1983-его года Fig. 4. Qualification of the recalculated annual maximum iceless stages with a probability of 1 percent Fig. 4. Qualification des niveaux de crues révalorisés à probabilité de 1% sans effets de glace árvízszint \mmiB\ Л В С D E F G H Az 1983. évi /

%-os ár vizszint értékének és konfidencia sávfának elhelyezkedése - Az Erdélyi-középhegységben eredő valamennyi folyó esetében helyenkint jelentős emelkedés tapasztalható. A Körösök vízgyűjtőjére esik mindaz a négy szelvény (FeketeKörös, Sarkad; Kettős-Körös, Doboz; Sebes-Körös, Körösladány és Berettyó, Szeghalom), amelyik az emelkedés szempontjából a legkedvezőtlenebb, „H" minősítést kapta úgy, hogy az utolsó változás időpontjára a Fekete-Körös és a Kettős-Körös esetében 1955, a Sebes-Körös és a Berettyó esetében pedig 1962 adódott. Az egyes folyók mentén az emelkedés helyében különösebb szabályosság nem tapasztalható. Az emelkedés jelentőségére azonban jellemző, hogy a Körösök rendszerében megvizsgált 16 szelvény közül 9 vagy „G", vagy pedig „H" minősítést kapott. Erre a területre esik továbbá az a két szelvény is (Sebes-Körös, Körösszakái és Fokihíd), ahol a jelentős emelkedést mutató utolsó változás 1955 előtt következett be; utalva arra, hogy a lineáris trenddel végzett korábbi vizsgálatot ( VITUKI 1976) kedvezőtlen esetben jelentős hibák terhelhették. Összefoglalva megállapítható ( VITUKI 1985), hogy a kapott szignifikáns emelkedések helye általában összhangban van a korábban elvégzett genetikai vizsgálatok eredményeivel ( VITUKI 1976). Ahol pedig a kétféle következtetés között eltérés tapasztalható, ott a legtöbbször arra vezethető vissza, hogy a korábban vizsgált 70 éves időszak végén bekövetkező változásokat a teljes időszakra értelmezett egyszerű lineáris trenddel nehezen lehetett becsülni. A várhatóérték analízis módszerével - ellentétben a korábbi vizsgálatok (VITUKI 1976) hosszú időszakot felölelő trendjeire, amelyre legfeljebb a 0,01-0,02 m emelkedés volt a jellemző kimutattuk, hogy 13 év alatt a Tisza rendszerébe eső 56 vízmérceszelvény közül 20-nál átlagban 0,86 m emelkedés, a Körösök rendszerében pedig előfordult az 1.0 m-t lényegesen meghaladó emelkedés is (I. táblázat). Nyilvánvaló volt, hogy ezek a nagy emelkedések részben az alkalmazott új módszerre, a sorozatos statisztikai hipotézisvizsgálattal végzett várhatóérték analízisre vezet he-