Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
4. füzet - Mika János: A globális felmelegedés és magyarországi sajátosságai
A globális felmelegedés és magyarországi sajátosságai 553 félévben nagy lokális relatív érzékenységgel követi az északi félteke átlaghőmérsékletet ( Mika 1989), így annak indikátoraként fogható fel. A poláris térség nagy relatív érzékenységét emellett az általános cirkulációs modellek is megerősítik. A történeti és a paleoklimatikus adatok párhuzamba állítása a félgömbi átlaghőmérséklet indikátorával jó minőségi egyezést (azonos előjelű, de csak kis hányadában szignifikáns kapcsolatokat) eredményezett, a műszeres mérésekből számított együtthatókkal. Eszerint az északi félgömbi melegedést nyáron helyi melegedés és csapadékcsökkenés, télen pedig kisebb csapadéknövekedés kíséri a hőmérséklet egyértelmű változása nélkül. Az északi félgömb 1 °C-nál nagyobb léghőmérsékleti változásaihoz tartozó magyarországi éghajlati változások körvonalazására négy korszerű általános cirkulációs modell szén-dioxid kétszereződés kísérletének eredményeit használtuk fel (Schlesinger-Mitchell 1985, Wilson-Mitchell 1987), melyek 3,5-5,2 °C-os számított globális melegedést jelentenek (II. táblázat). II. táblázat A szén-dioxid-tartalom feltételezett megkétszereződéséhez tartozó magyarországi változások Szén-dioxid megkétszereződése esetén a változás nyáron (VI VIII) télen (XII-II) átlagos modellel számítva felmelegedés csapadék talajnedvesség felmelegedés csapadék talajnedvesség globális felmelegedés К mm/d mm/időszak К mm/d mm/időszak К BMO GISS GFDL NCAR + 6 + 3 + 5 + 2 + (0) + (0) -(0) +1 -10 + 15 -10 + (0) + 8 + 5 + 6 + 7 + 0,5 + (0) + (0) + 1 + 20 + 20 0 + 20 + 5,2 + 4,2 + 4,0 + 3,5 BMO - British Meteorological Office, Brackwell, Nagy-Britannia GISS - Goddard Institute for Space Studies, New York, USA GFDL - Geophysical Fluid Dynamics Laboratory, Princetown, USA NCAR - National Center for Atmospheric Research, Boulder, USA A közreadott térképekből vizuális interpolációval előállított adatokból kitűnik, hogy míg a téli magyarországi sajátosságok jól egybeesnek (jelentős melegedés, növekvő csapadék és talajnedvesség), addig a nyári kép nem ilyen egyértelmű. A csupán 50%-kal különböző globális melegedésekkel szemben a magyarországi hőmérsékletek eltérése háromszoros. A csapadék és még inkább a talajnedvesség megváltozásának az előjele is különböző. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a magyarországi klímának a melegedés kezdetéhez tartozó szárazabb volta további néhány °C-os globális felmelegedés esetén megfordulhat. Ennek fő oka, hogy az intenzívebb óceáni párolgás és a magasabb hőmérséklet miatti nagyobb légköri vízfelvevő-képesség előtérbe kerül, a szubtrópusi anticiklon-öv északabbra nyomulásával, mint a kezdeti szárazság regionális dinamikai tényezőjével szemben. Ehhez járulhat még, hogy tovább nő a légoszlop labilitása.
