Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
4. füzet - Mika János: A globális felmelegedés és magyarországi sajátosságai
554 Gálf i János 5. A globális felmelegedés hatásai és az alkalmazkodás lehetősége Az éghajlat regionális változásai módosíthatják a környezet és a gazdálkodás mindazon elemeit, amelyek jellemző időléptéke egybeesik a globális felmelegedés néhány évtizedes skálájával (Clark 1985). E következményeket ma még az érintett területek szakértői is csak minőségileg ismerhetik, hiszen a felmelegedéssel térben, időléptékben és a termelési-technikai jellemzők vonatkozásában is egyező történeti vagy földrajzi analógia nem áll rendelkezésre. Bonyolítja a következmények megítélését például az is, hogy a szén-dioxid töménység emelkedése önmagában kedvez a biológiai fejlődésnek (5. ábra). A legnagyobb probléma a legtöbb földrajzi térségben valószínűleg a hidrológiai ciklus módosulása lesz. A 6. ábrán - példaképpen - az ökológiai viszonyok térbeli különbségeire alapuló kapcsolatot mutatunk be a jelenlegi erdőségek hozama és az évi csapadékmennyiség között. Az időben megkezdett alkalmazkodás hazánkban két okból is lényeges. Az egyik az, hogy kis területű ország lévén, a klímaváltozás gyakorlatilag egy időben és azonos módon érint majd bennünket, a következmények így országon belül nem egyenlítődhetnek ki. A másik ok, hogy az érintett ágazatok felkészülési ideje bizonyára hosszabb, mint a gazdaságilag kedvezőbb helyzetben levő országokban. 5. ábra. A légköri szén-dioxid töménység és a fotoszintézis kapcsolata fAkita-Moss 1973) Рис. 5. Связь концентрации CO2 атмосферы и фотосинтеза в лабораторных условиях Fig. 5. Interrelation between the concentration of carbon-dioxide of the air and photosynthesis in laboratory Bild 5. Laborbeziehung zwischen atmosphärischer Kohlendioxyd-Konzentration und Photosynthese 6. ábra. Az erdők hozama és az évi csapadékösszeg kapcsolata ("Lieth 1975) Рис. 6. Связь продуктивности леса и годового количества осадков Fig. 6. Relation between the yield of forests and annual precipitation depth Bild 6. Beziehung zwischen Ertrag der Wälder und jährlicher Niederschlagshöhe
