Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás 469 táplálkozik. Sok helyen ez az ivóvízkészlet szinte egyetlen forrása, ha a szárazságok növekednek, szerepük tovább nő. Rá kell mutatni a víz szerepére az élelmiszer- és energiatermelésben, amelyeket a víz hiánya szintén befolyásolhat. Az említett példák is bizonyítják, hogy az éghajlat-változás mindenképpen növeli a vízgazdálkodás kockázatát és ezért a soron következő tervezéseknél már most is gondolni kell a változás hidrológiai következményeire. A WMO Hidrológiai Bizottsága áttekintette ezt a fontos kérdést és véleményét egy állásfoglalásban rögzítette. Bár az állásfoglalás elég általános és óvatos, érdemes teljes terjedelmében közölni (1. melléklet), mivel átfogó képet ad a vízgazdálkodásnak az éghajlat-változásból eredő problémáiról. A magyar vízgazdálkodás érzékeny az éghajlati változásokra. Ezért szükséges olyan átfogó vizsgálatok megindítása, amelyek a várható éghajlati változások vízgázdálkodási hatásait különböző helyzetképekben elemzik és ezzel rámutatnak a felkészülést igénylő intézkedésekre. A következő évszázadra való felkészülés számára ez nélkülözhetetlen, és ehhez a fedezetet mielőbb meg kell teremteni. IRODALOM Bradley, R. S. et at.: Precipitation fluctuations over Northern Hemisphere land areas since the mid -19th century. Science 237, 1987. Bultot, F. et al. : Repercussions of a C0

2 doubling on the water cycle used on the water balance. A case study for Belgium. Journal of Hydrology, 99, 1988. Jones, P. D Wigley, T. M. L.-Wright, P. В : Global temperature variations between 1861 and 1984. Nature 322, 1986. Nemec

. J.-Schanke, J.: Sensitivity of water resources systems to climate variation. Hydrological Science Journal, 27, 1982. Starosolszky ö.: A vízrajzi tevékenység fejlesztésének fő irányai. Vízügyi Közlemények, LXÍX. évfotyam. 1. füzet, 1987. WMO: Water Resources and climatic change: Sensitivity of water-resource systems to climate change and variability. Norvich. WCAP-4, WM/TD No 247, Geneva, 1987. WMO: Fourth Planning Meeting on World Climate Programme - Water, Paris. WCAP-5, WMO/TD-No 271, Geneve 1988. * * * MELLÉKLET A WMO HIDROLÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A VILÁG ÉGHAJLATVÁLTOZÁSÁNAK HIDROLÓGIAI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÁSAIRÓL (Elfogadta a Bizottság 8. ülésén Genfben 1988 novemberében, nyers fordítás angol nyelvről) 1. Bevezetés Ellentmondás nélkül kijelenthető, hogy az éghajlat változik. Míg bizonytalanság van a változás mechanizmusa és a mértéke tekintetében, az világos, hogy a statikus éghajlat szemlélete tovább nem tartható. Az éghajlati adatok - a hidrológiai elemzések inputjai - önmaguk végső soron a Nap energiája által hajtott, meghatározott folyamatok outputjai, azonban világméretekben és helyileg különböző időléptékben ható kényszerítő tényezők révén módosítottak. Némely kényszerek természete periodikus, mások visszacsatolásokon át hatnak az atmoszféra, az óceán, a bioszféra, a krioszféra és a litoszféra között és ezeken belül. Egy másik csoport, beleértve a vulkáni és meteorit tevékenységet, inkább szórt jellegű és felfogható, mint a rendszerbe bepréselt statisztikus rázkódta-