Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

468 Starosolszky Ödön 0,7 0,6 0,5 0,1 Л 0,3 északi szélességi n Ä fl П d П kör 35-70° п pfm^ та

4 0,750,500,25 0,0 északi szélességi kör 5 -35

0 1988). A modellek közös alkalmazásának egyik akadálya az eltérő méretű hálózat. Míg a globális éghajlati modelleknél megengedhető 300 x 300 km-es háló, a hidrológiai vízgyűjtőmodellek ennek töredékét igénylik felbontó képességben. Ezért jelenleg jelentős erőfeszítések folynak a hálózati formák egységesítésére. Az éghajlatváltozásból eredő hatások a jövő vízgazdálkodását a következőképpen befolyásolhatják. Közvetlen hatás lesz a felszíni lefolyásra, ez nemcsak a vízkivételeket, hanem a folyók vízjárásán át a szennyezőanyagok elkeveredését, hígulását, az erőművek hűtését, a hajózást, a halászatot, a vízminőséget, a hordalékot, a vízhőfokot befolyásolja. A változások következtében, még a nagy folyók mentén is, a tarozás szerepe jelentősebb lesz. A tározásra gyakorolt hatás elemzése legalább havi vízhozamértékeket igényel, de a napi adatok az ideálisak. Az árvízveszély becslése még inkább kis időléptékű adatokat kíván, elsősorban a záporlefolyás-gyakoriság változásának ismeretét. A víz minőségének változása szorosan összefügg a hőmérséklet-változással. A víz hőmérséklete, savassága, oxigéntartalma és a biológiai vonatkozások megfontolandók. Az alapvízhozam és az árhullámok megoszlásának változása ezekre is kihat. A talajnedvesség a mezőgazdasági termelést és a növényzetet alapvetően befolyásolja. Minthogy a talajnedvesség függ a csapadékmentes napok egymásutániságától, ez alapvető a hidrológiai modellezők részére. A talajvíztükör elsősorban a csapadékból