Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra
372 Starosolszky Ödön Tapasztalatból tudjuk, hogy a Dunán a jégképződést alig lehet befolyásolni, és hogy zárt vízerőmű-láncolat esetében a leghelyesebb a tározótereket befagyni hagyni és a zárt jégtakarót, amely csak bizonyos határig vastagszik, lehetőleg érintetlenül hagyni. Ez nem veszélyezteti az erőmű víztáplálását ; persze az álló jégtakaró idejére szüneteltetni kell a hajózást. Hadd jegyezzük azonban meg, hogy a jégtörés és jéglebocsátás későbbiekben ismertetendő műveletei sem a hajózás, sem az erőmüüzemelés számára nem járnak előnyökkel, hanem inkább a jégviszonyok jelentős romlását okozzák. Az erőmű előtti térben, az itt uralkodó nagy turbulencia miatt, nagyon ritkán fordul elő, hogy a jég a turbina-bemenetek előtti gerebekre ráfagyna. Amikor azonban ez az eset mégiscsak bekövetkezik, akkor - noha a vízerőmű statikai méretezésekor bizonyos jégnyomást is figyelembe vettek - az odafagyott jeget a gerebtisztító géppel vagy a portáldaruval okvetlenül el kell távolítani, hogy a turbina-bemeneti gereb tisztíthatósága állandóan biztosítva legyen. Az is előfordulhat, hogy a gereb támasztéka fölé magasodó, ill. föléje torlódó jégtáblák magát az erőműházat is károsítják, vagy pedig a jégdugó képződésekor a turbina-bemeneti gerebek víz alatti részei eltömődnek, ill. károsodnak. A hajózsilip és a mozgó gátmezők környezetében levő falakra úgy akadályozzák meg a jégtakaró ráfagyását, hogy az e létesítmények aljába szerelt csővezetékeken levegőt fúvatnak a vízbe, hogy az így előálló turbulencia az alsó, melegebb és a felső, hidegebb víz átkeveredését biztosítsa. Továbbá a léghőmérsékletnek kitett valamennyi szigetelési felületet, szigetelést és - ha van - hidraulikus munkahengert elektromosan fűtik, minthogy a létesítmény e részeinek kifogástalan működését folyamatosan biztosítani kell. Amikor a vizet a gáttáblákou átbuktatják, vagy erős szél idején, amely a vizet a zárt táblák fölött is áthajtja, a fröcskölt víz ráfagy a falazatra és a fémrészekre. Annak érdekében, hogy a gátszerkezet továbbra is zavartalanul legyen működtethető, ezt a jeget kézi módszerekkel, okvetlenül el kell távolítani. Ha a hajózsilip a jégviszonyok miatt üzemen kívül van, vagy pedig hosszabb időn keresztül nem érkezik átzsilipelendő hajó, akkor mindkét zsilipkamrát a felvízszintig feltöltik és a felvízi főelzáró kapuk felső részeit a víz alá süllyesztik. így a zárószerkezet minden része víz alá kerül és az ottani magasabb hőmérsékletnek köszönhetően nem fagyhat be. A jégtörők bevezetéséhez és a jéglebocsátáshoz meg kell jegyezni, hogy a leghelyesebb a tározóíeret lehetőleg egyenletesen befagyni hagyni és jégtörési munkálatokat csakis akkor végezni, ha a jeges időszak beköszöntésekor a befagyott hajókat kell kiszabadítani, hogy a legközelebbi védőkikötőbe juthassanak, vagy pedig ha a jeges időszak végén, az olvadás kezdetekor a hajózás újbóli megindulását kívánjuk meggyorsítani. E munkák céljára az osztrák Duna-szakasz valamennyi vízlépcsőjénél egy vagy két jégtörő hajó áll készenlétben, amelyek, méretüktől függően, mintegy 300 és 660 kW közötti teljesítményűek és részben súlypont-áthelyezési berendezéssel is fel vannak szerelve. A tározótér befagyni-hagyásának óriási előnyét megvilágítandó, a következőkben ismertetjük a korábban alkalmazott jégtörést és a jéglebocsátást, a belőlük származó hátrányokkal együtt. A tározótérben képződött jeget jégtörőkkel azonnal feltörték, majd a feldarabolt táblákat a gáttáblák fölött lebocsátották. E munkálatok alatt, amelyek a teljes jeges időszakon keresztül tartottak, lehetetlenné vált a hajózás és azonkívül a gátmezők kisvízhozam idején történő nyitása miatt jelentős energiaveszteséggel is számolni kellett. A következő tározótérben pedig, az oda lebocsátott jégtáblák egymásra csúszása következtében, sokkal vastagabb jégtakaró képződött, vagy akár jégtorlasz is kialakulhatott. Megállapíthatjuk, hogy a jégtörés és a jéglebocsátás - az ezek következtében esetleg kialakuló jégtorlasz okozta károktól eltekintve - a vízerőmű számára jelentős energiavesztesé-